Százötvenszeresére emelkedett az OTP-részvény árfolyama 25 év alatt

Meghaladta korábbi legmagasabb, 16 ezer forintos értékét az OTP részvénye, sőt jóval fölé is került. A bankpapír egyúttal a BUX-indexet is újabb történelmi csúcsra húzta.

Több évtizedes sikertörténet Fotó: Kurucz Árpád

Az utóbbi hetekben gyors árfolyamemelkedés jellemezte az OTP részvényét. Múlt héten először megközelítette a korábbi, 16 ezer forintos csúcsot, majd el is érte azt, hétfőn már 16 600 forint fölött is forgott. Egyúttal a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő indexét, a BUX-ot is történelmi magasságba emelte: a korábbi, 46 400 pontos csúcsot bő kétezer ponttal is meghaladta az index a hétfői kereskedés során.

Az OTP részvényének csúcsdöntése különösen érdekes fejlemény annak tükrében, hogy a járvány okozta gazdasági válságot még nem is sikerült teljesen kiheverni, és a hitelmoratórium is elfedi, hogy vannak-e esetleges nemfizetési problémák az adósok körében. A befektetők mindezzel együtt optimisták, pozitívan ítélik meg a bank és általában a gazdaság helyzetét,

előbbinek alapot is ad az OTP erős első negyedéves eredménye.

Az OTP jó szereplése kapcsán érdemes felidézni, hogyan teljesített a részvény bő 25 évvel ezelőtti tőzsdére kerülése óta, pláne hogy ma már a legnagyobb társaság a tőzsdén: a BUX-index kosarán belül egymaga több mint egyharmados arányt képvisel, és ha összevetjük a mostani árat a bevezetéskori értékkel, ritka jó hosszú távú teljesítményt láthatunk. Ha valaki akkor egymillió forintért OTP-részvényt jegyzett és megtartotta mostanáig, nem megriadva az időközben lezajlott időnként heves árfolyammozgásoktól,

ma több mint 150 millió forintot érnek a részvényei, és ezenfelül évről évre osztalék is járt a papír után.

A tőzsdei bevezetés 1995-ben volt, miután néhány másik bankkal szemben nem egy nagy külföldi szakmai befektetőnek, azaz másik banknak adták el, hanem több tőzsdei kibocsátás során intézményi és magánbefektetők vásárolhattak a részvényből. A társaság önállósága így megmaradt, a menedzsmentre sem nehezedett nyomás a tulajdonosok részéről, az elért eredmény pedig önmagáért beszél, az árfolyam jelzi a sikert.

Több évtizedes sikertörténet
Fotó: Kurucz Árpád

A bank privatizációja már a tőzsdére vezetés előtt megkezdődött: 1994-ben kárpótlási jegyet lehetett OTP-részvényekre cserélni. Ekkor egy darabig még a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-piacon lehetett a részvényekkel kereskedni, majd 1995 júliusában 1200 forintos (a mai részvényekkel számolva 120 forintos) kibocsátási áron került sor nyilvános kibocsátásra, a tőzsdei kereskedés a papírokkal augusztusban indulhatott. Az árfolyam eleinte esett, mivel kedvezőtlen volt a tőzsdei hangulat, azonban 1996 elejétől óriási kereslet jelentkezett a magyar részvények iránt, amely másfél éven át nem is csökkent érdemben, ez alatt az idő alatt a legtöbb részvény sokszorosára emelkedett. Ez történt az OTP-vel is, miközben az állam még két kibocsátással fejezte be a privatizációt, immár jóval magasabb áron.

A részvény viszonylag jól bírta az 1997-es ázsiai, majd az 1998-as orosz válságot, a 2000-es évek elején pedig tovább emelkedett az addigra a kibocsátási ár tízszeresére növekedett részvényár. Idővel a magasra szaladt ár miatt a részvényt tizedelték (ha nem tették volna, most 167 ezer forint lenne egyetlen részvény ára), ezt további emelkedés követte, a mai árban kifejezve 11 ezer forintig. Az egyetlen komoly csapást a 2008-as válság jelentette a részvénynek: árfolyama 1240 forintig zuhant, ami nem volt indokolt, de akkor a befektetők minden bankrészvénytől szabadulni akartak.

Ezt követően gyorsan magához tért az árfolyam, miközben a bank immár egy sok országban üzemelő, jelentős nemzetközi cég lett. A 2008-as válság előtti árfolyamcsúcsot három éve döntötte meg a részvény, és 2019 végéig 16 ezer forintig emelkedett. A járvány kitörésekor pánik alakult ki a tőzsdéken, az árfolyam rövid idő alatt megfeleződött, de tavaly nyártól kezdve gyorsan magához tért, most pedig,

mindössze 15 hónappal az ár feleződése után, ismét eljött a csúcsdöntés ideje.