Az utóbbi hetekben gyors árfolyamemelkedés jellemezte az OTP részvényét. Múlt héten először megközelítette a korábbi, 16 ezer forintos csúcsot, majd el is érte azt, hétfőn már 16 600 forint fölött is forgott. Egyúttal a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő indexét, a BUX-ot is történelmi magasságba emelte: a korábbi, 46 400 pontos csúcsot bő kétezer ponttal is meghaladta az index a hétfői kereskedés során.
Az OTP részvényének csúcsdöntése különösen érdekes fejlemény annak tükrében, hogy a járvány okozta gazdasági válságot még nem is sikerült teljesen kiheverni, és a hitelmoratórium is elfedi, hogy vannak-e esetleges nemfizetési problémák az adósok körében. A befektetők mindezzel együtt optimisták, pozitívan ítélik meg a bank és általában a gazdaság helyzetét,
előbbinek alapot is ad az OTP erős első negyedéves eredménye.
Az OTP jó szereplése kapcsán érdemes felidézni, hogyan teljesített a részvény bő 25 évvel ezelőtti tőzsdére kerülése óta, pláne hogy ma már a legnagyobb társaság a tőzsdén: a BUX-index kosarán belül egymaga több mint egyharmados arányt képvisel, és ha összevetjük a mostani árat a bevezetéskori értékkel, ritka jó hosszú távú teljesítményt láthatunk. Ha valaki akkor egymillió forintért OTP-részvényt jegyzett és megtartotta mostanáig, nem megriadva az időközben lezajlott időnként heves árfolyammozgásoktól,
ma több mint 150 millió forintot érnek a részvényei, és ezenfelül évről évre osztalék is járt a papír után.
A tőzsdei bevezetés 1995-ben volt, miután néhány másik bankkal szemben nem egy nagy külföldi szakmai befektetőnek, azaz másik banknak adták el, hanem több tőzsdei kibocsátás során intézményi és magánbefektetők vásárolhattak a részvényből. A társaság önállósága így megmaradt, a menedzsmentre sem nehezedett nyomás a tulajdonosok részéről, az elért eredmény pedig önmagáért beszél, az árfolyam jelzi a sikert.
Fotó: Kurucz Árpád
A bank privatizációja már a tőzsdére vezetés előtt megkezdődött: 1994-ben kárpótlási jegyet lehetett OTP-részvényekre cserélni. Ekkor egy darabig még a tőzsdén kívüli, úgynevezett OTC-piacon lehetett a részvényekkel kereskedni, majd 1995 júliusában 1200 forintos (a mai részvényekkel számolva 120 forintos) kibocsátási áron került sor nyilvános kibocsátásra, a tőzsdei kereskedés a papírokkal augusztusban indulhatott. Az árfolyam eleinte esett, mivel kedvezőtlen volt a tőzsdei hangulat, azonban 1996 elejétől óriási kereslet jelentkezett a magyar részvények iránt, amely másfél éven át nem is csökkent érdemben, ez alatt az idő alatt a legtöbb részvény sokszorosára emelkedett. Ez történt az OTP-vel is, miközben az állam még két kibocsátással fejezte be a privatizációt, immár jóval magasabb áron.
