Karácsony Gergely gazdasági programja hemzseg az adóemelésektől. A kormányfői posztra törő főpolgármester szerint azok fizetnek majd többet, akik vagyonosok. Ez lényegében megegyezik azzal a baloldali szöveggel, amely így szól: „Fizessenek a gazdagok!” Ezzel a szlogennel tartott beszédet Rákosi Mátyás 1947-ben, de ezzel kampányolt egészen a bukásáig Botka László szegedi polgármester is, aki egy ideig a baloldal miniszterelnök-jelöltjeként futott a 2018-as választások előtt. Mindebből adódik egy roppant fontos kérdés: kik a gazdagok?
A baloldali pártok szinte mindegyike elmondta: úgy tartják, hogy az Orbán-kormány családi adókedvezmény-rendszere a jómódúaknak segít. A kedvezményeket azok tudják igénybe venni, akiknek van adózott jövedelmük. Tehát a rendszer támogatja a munkavállalást. Orbán Viktor 2010-ben azt ígérte, hogy tíz év alatt egymillió új állás létrejöttét segíti elő a kormány. Ez lényegében megvalósult, ahogy a munkanélküliség is történelmi mélypontra esett. Azaz: ezeknek a céloknak az eléréséhez hozzájárultak a családokat támogató adókedvezmények is. Miután adott esetben a lehetőség a járulékok terhére is igénybe vehető, ezért az is jól jár, akinek alacsonyabb a jövedelme. A számok nyelvére lefordítva mindez azt jelenti, hogy már bruttó háromszázezer forintos fizetés esetén maximálisan elérhetők a kedvezmények.
A baloldal logikája szerint aki ennyit keres, már jómódúnak számít. Magyarországon bruttó 440 ezer forint az átlagkereset, ami 2010-ben még csak 202 ezer forint volt.
Karácsony Gergelyék igazságtalannak tartják az egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadót is, ezért több kulcsot vezetnének be. A rendszer azonban nem igazságtalan, mert aki többet keres, arányaiban így is többet adózik, ráadásul ösztönöz arra, hogy többletmunkával és képzéssel jobban fizető munkához jusson az ember. Ha a magasabb bért magasabb adó terhelné, akkor lényegében egy jelentős bérsávban nem lenne érdemes előre lépni. Az egykulcsos adó olyannyira nem igazságtalan, hogy az elmúlt tíz évben a szegénység kockázatának kitett személyek aránya 31,5 százalékról 17,7 százalékra csökkent, ami a 21 százalékos uniós átlag alatt van. A foglalkoztatás jelentős bővülése és a dinamikus bérnövekedés ezt az eredményt hozta.