Nem kétséges, az EU vezető köreiben elhatározás született arról, hogy a belső égésű motorral hajtott gépkocsikat el kell tüntetni a közutakról. Jelenleg több olyan javaslat van asztalon, amely ezt a célt kívánja elérni.
Az Euro 7 kibocsátási norma 2025-től nem tiltja meg ugyan a belső égésű motorok forgalomba hozását, de olyan keretszabályokat terveznek meghozni, amelyek műszaki és gazdaságossági szempontból nem teljesíthetők másként, mint tisztán villanyhajtással.
A Fit for 55 csomag emellett tartalmazza, hogy 2035-től tilos belső égésű motort forgalomba hozni – még hibrid járművekben is –, ez pedig már kimondott tiltás. Emellett ott van a jelentős mértékű, közpénzből finanszírozott kedvezmények rendszere, amelyek mind az akkumulátoros járművekre érvényesek, és máris nyilvánvaló, hogy az EU célja a közútról a belső égésű motorral hajtott személyautók eltüntetése.

Fotó: Reuters
De miért? A hivatkozási alap a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése, 2050-re a földrész klímasemlegességének a megvalósítása. A belső égésű motorok kipécézése valamiféle politikai performansznak tűnik, ugyanis
az akkumulátoros villanyautók szén-dioxid-lábnyomának a méretéről igencsak megoszlanak a vélemények a szakértők között.
Az International Council on Clean Transportation (ICCT) nemzetközi szervezet számításai szerint már a mai feltételek között is hatvan-hetven százalékkal tisztább egy villanyautó, mint a belső égésű motorral ellátott. Más szervezetek más eredményre jutottak, a világszerte 171 tudós tömörítő szakértői csoport (IASTEC, Fenntartható Hajtáslánc- és Járműtechnikai Kutatások Nemzetközi Szövetsége), amelyet Thomas Koch vezet, azt közölte, tévedés, hogy az elektromos autó védelmet jelentene a klímaváltozással szemben, és az EU kibocsátási számítása végső soron hibás.
Európában a politikai csatározások részévé vált a belső égésű motor sorsa és a szén-dioxid-kibocsátás kérdése. Nem érdektelen tehát, hogy Európán kívül hogyan tekintenek erre a kérdésre.
A Toyota tudományos stratégája és egyben a Toyota villamos meghajtással foglalkozó kutatóintézetének vezérigazgatója, Gill Pratt a Medium.com portálon kifejtette, hogy elhamarkodott döntés lehet a belső égésű motorok teljes tiltása és a hirtelen váltás a tisztán elektromos hajtásokra.
Pratt mint a Toyota elektrifikációs szakértője természetesen nem vádolható a belső égésű motorok iránti elfogultsággal, mégis azt az álláspontot képviseli, hogy jobb lenne, ha nem csak egyféle hajtás terjedne el.
Pratt nézetei szerint egyrészt az akkumulátorok előállítása költséges és környezetterhelő, ezért okosan kell felhasználni minden egyes akkumulátorcellát. Másrészt azt sem szabad elfelejteni, hogy az egyes embereknek más-más mobilitási igényük van, amit nem feltétlen lehet lefedni kizárólag az akkumulátoros elektromos autókkal. Az akkumulátorok észszerűbb felhasználását példával szemléltette a tudós: egy Toyota RAV4 plug-in hibridet kifejezetten ritkán kell tankolni, ha az ember figyel a töltésre és kihasználja az elektromos hajtást. Ugyanakkor a RAV4 akkumulátorának a mérete mindössze hatoda egy átlagos elektromos SUV-énak, tehát egy tisztán elektromos SUV akkujával hat plug-in hibrid tulajdonos tudná csökkenteni az ökológiai lábnyomát. Pratt rámutatott, hogy
a Föld legtöbb országában nem megújuló forrásból származik a töltéshez használt energia nagy része, emiatt a teljes életciklust elemezve a tisztán elektromos autónak nagyobb ökológiai lábnyoma van, mint egy plug-in hibridnek.