Idén augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 426 500, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 436 700 forint volt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adataiból.
Augusztusban:
- A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 283 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 292 300 forintot ért el.
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,9 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,7 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 407 800 forintra becsülhető, 8,4 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
- A bruttó kereset mediánértéke 348 100 forint volt, amely 8,8 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A január–augusztusi időszakban:
- A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 428 700, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 439 400 forint volt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 285 100, a kedvezményeket is figyelembe véve 293 600 forintot ért el.
- A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 8,4, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 8,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- A bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 441 300, a költségvetésben 403 300, a nonprofit szektorban 386 700 forintot ért el, ami 7,8, 9,6, illetve 10,1 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. Az egyes előmeneteli rendszerekben előre ütemezett béremelések – köztük az orvosi béremelés, a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelése – hatására a költségvetés bruttó átlagkereset-növekedése meghaladta a nemzetgazdasági átlag emelkedését. A nonprofit szektor jelentős keresetnövekedéséhez hozzájárult, hogy augusztus elejétől számos oktatási intézmény, fenntartójának változása miatt, a költségvetési szektorból ebbe a szektorba sorolódott.
- A bruttó átlagkereset a pénzügyi, biztosítási tevékenység ágban volt a legmagasabb (751 700 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (259 600 forint).
- A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 467 200, a nők esetében 392 300 forint volt, ez a férfiaknál 8,7, a nőknél 8,1 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
- A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 399 700 forintra becsülhető, 8,8 százalékkal magasabb volt, mint egy évvel korábban.
- A reálkereset 3,9 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,3 százalékos növekedése mellett.
- A bruttó kereset mediánértéke 343 800 forint volt, amely 9,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Év végéig nyolc-kilenc százalékkal emelkedhet az átlagkereset
Augusztusban tovább folytatódott a keresetek emelkedése. A béremelések üteme ebben a hónapban is a közszférában volt gyorsabb az állami bérrendezések nyomán – kommentálta az adatokat Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági elemzője. A versenyszféra bérfolyamatait ugyanakkor némiképp mérsékelhette az összetételhatás is, vagyis hogy a kilábalás során a válság által leginkább érintett, alacsony átlagkeresettel jellemezhető ágazatokban nőtt gyorsabb ütemben az alkalmazotti létszám, például a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban az előző évhez képest tíz százalékkal. A versenyszférában emellett megállt a keresetek növekedésének lassulása augusztusban, amely a munkaerőhiány fokozódását mutatja. Az átlagkereset az év végéig nyolc-kilenc százalékkal emelkedhet. Jövőre ugyanakkor érdemben magasabb, tíz százalék feletti dinamikára számítunk a körvonalazódó húsz-húsz százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, valamint az állami szféra több szektorát érintő bérrendezések nyomán. A kötelező legkisebb bérek emelése azonban kockázatot jelent a kisebb vállalkozások számára, ahol érdemben magasabb a minimálbéren és a garantált bérminimumon foglalkoztatottak aránya. Esetükben szükség van az adóterhek csökkentésére is, míg a nagyobb vállalatok várhatóan kisebb nehézségek árán ki tudják ezt majd gazdálkodni – vélekedik az elemző.
Borítókép: MTI/Czeglédi Zsolt
