Számszerűsíti a Bige által okozott kárt az agrártárca

Felmerült, hogy állami vagy magánvállalkozásként olyan műtrágya-előállítót hozzanak létre, amely az ország stratégiai ellátását biztosítani tudja.

2020.02.17. Szentpéterúr Műtrágya kihelyezés Szummer László családi gazdálkodó területén. Fotó: Katona Tibor KT Zalai Hírlap Fotó: © Katona Tibor

– Az Agrárminisztérium (AM) most azon dolgozik, hogy számszerűsítse, mennyi pénzzel károsította meg Bige László, a Nitrogénművek Zrt. tulajdonosa a magyar gazdákat – közölte Nagy István tárcavezető a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnökével tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján.

Az agrárminiszter hangsúlyozta: megvédik a magyar gazdákat és fogyasztókat a tisztességtelen vállalkozóktól. Mint elmondta,

Bige László komoly csapást mért a magyar mezőgazdaságra, cége – piaci helyzetét kihasználva – mesterségesen emelte a műtrágya árát a mostani egyébként is magas világpiaci árak mellett, így annak költsége az előző évekhez képest a négyszeresére nőtt.

Nagy István szerint Bige László ezzel nemcsak piaci szabálytalanságot, hanem „megbocsáthatatlan etikai vétséget” is elkövetett, amellyel minden magyar vásárlót megkárosított, hogy extraprofithoz jusson. – Az AM határozottan kiáll azért, hogy a gazdálkodókat és a magyar családokat senki se károsítsa meg saját profitnövekedése érdekében. Míg egy intenzíven termelő, szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó, korábban hektáronként 50-85 ezer, jelenleg már 205-255 ezer forint értékben juttat ki a földjére műtrágyát. A tisztességtelen és etikátlan kartellezés miatt hét éven át nemcsak a magyar gazdák fizettek többet a műtrágyáért, hanem minden magyar ember a kenyérért, a gyümölcsért és a zöldségért; tehát az alapvető élelmiszereinkért – fogalmazott.

Nagy István elmondta, hogy a kartell a teljes hazai műtrágyapiacot érintette, amelynek működését feltárta a Gazdasági Versenyhivatal (GHV), amely 14,1 milliárd forintos bírságot szabott ki a kartellezőkre. – A baloldali milliárdos, Bige László még egy fenyegetésnek beillő nyilatkozatot is tett a gazdák irányába, miszerint idén már csak egyetlen napon vehetnek műtrágyát, és ami megmarad, azt mind külföldi vevőnek adják el. Ezzel Bige László felmondta a magyar gazdaság szereplői közti szolidaritást, és nyíltan megfenyegette a magyar gazdákat, amit határozottan vissza kell utasítanunk – nyomatékosította a miniszter.

Győrffy Balázs, a NAK elnöke a többi között arról beszélt, hogy a földgáz árának tízszeresére emelkedése mellett kartellezés is rombolta a műtrágyapiacot Magyarországon. Szavai szerint nem véletlenül szabott ki a GVH rekordmagas büntetést a Nitrogénművek Zrt.-re és vállalatcsoportjára.

– Ha a hozzáállás nem az lenne, mint amit most látunk, ha nem egy további agresszió áldozatai lennének a magyar gazdák, hanem megbánó magatartást látnánk, akkor ezek az árak akár olcsóbbak is lehetnének – fogalmazott Győrffy Balázs. A NAK elnöke rögzítette: a műtrágya a mezőgazdaságban nem megkerülhető inputanyag, a nitrogénműtrágya a növények üzemanyaga. Jelezte: a magasabb input költség előbb-utóbb a fogyasztók pénztárcáját is károsítja, „és bizony ez is történt”.

Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelöltre utalva azt hangoztatta: 

Gyakoroló gazdálkodóként külön kikérem magamnak, hogy a tőlem ellopott pénzből finanszírozzák egy olyan ember miniszterelnök-jelölti kampányát, aki hódmezővásárhelyi polgármesterként a földadó bevezetésével üzent a magyar vidéknek.

Jakab István, a Magosz elnöke szerint Bige László esélyt kapott, élt a lehetőséggel, komoly vagyont szerzett, és ezt a vagyont csalásra és zsarolásszerű tevékenységre használta, amit a Magosz a leghatározottabban visszautasít. Egyúttal arra kérte a magyar kormányt és a bűnüldöző szerveket, hogy a leghatározottabban lépjenek fel az ügyben. A Magosz elnöke beszámolt arról is, hogy

a helyzet miatt a tavaszi fejtrágyázás csak részben biztosított, ami komoly hozamkiesést okozhat a gazdáknak.

Nagy István újságírói kérdésekre válaszolva közölte: a múlt héten minden hazai műtrágya-előállítóval tárgyalt, és a magyarországi szükséglet fedezésének mikéntjéről e hét végén várható bejelentés. – Ha kell, akkor importból is, de lesz elég műtrágya – szögezte le az agrárminiszter. Szintén újságírói felvetésre reagálva úgy vélte,

meg kell fontolni, hogy állami vagy magánvállalkozásként olyan műtrágya-előállítót hozzanak létre, amely az ország stratégiai ellátását biztosítani tudja.

Borítókép: Műtrágya-kihelyezés Szummer László családi gazdálkodó területén. Illusztráció (Fotó: Zalai Hírlap/Katona Tibor)