Élő karácsonyfát az otthonokba!

Több évtizedes tévhitet cáfolt meg a Klímapolitikai Intézet: a környezettudatos vásárlók műfenyő helyett élő fát választanak. Bár a műfenyő évekig is használható, a gyártása és a szállítása során jelentősen károsítja a környezetet. Ráadásul míg a magyar háztartásokba kerülő fenyőfák jelentős részét hazai ültetvényeken nevelik, addig a műfenyők többsége több ezer kilométerről érkezik az országba.

Nápoly, 2020. november 28. Színes műfenyők között válogat egy vásárló egy nápolyi üzlet előtt 2020. november 28-án. MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco Fotó: Ciro Fusco

Több szempontból is jobban járnak azok, akik a karácsonyi ünnepekre műfenyő helyett élő növényt vagy vágott fenyőt választanak. Bár az elmúlt évtizedekben egyes természetvédők helytelen és tudományos szempontból alaptalan nyomására egyre elterjedtebbek lettek a műfenyők, a Klímapolitikai Intézet elemzése szerint a vágott fenyő és az élő, földlabdás növény sokkal inkább környezetkímélő megoldásnak számít, mint a több éven át használható, műanyag verzió. 

Egyesek szerint a természetnek ártunk azzal, ha karácsonyra élő növényt vágatunk ki, abból a célból, hogy néhány napig tündököljön a lakásunkban. Azonban azt sokan elfelejtik, hogy a karácsonyfának szánt fenyőket nem erdőtelepítés céljából nevelik. 

Az ilyenkor kivágott fenyők többségét – más haszonnövényekhez hasonlóan – külön erre a célra szánt ültetvényeken nevelik. Az élőfenyő egész évben foglalkozást igényel: trágyázás, locsolás, permetezés, metszés. Összességében évente tíz-tizenegy hónap a munka egy fenyőfával, melynek megfelelő méretre való növekedéséhez nyolc–tizenöt évre van szükség. Ezzel szemben a műfenyőt üzemekben, legtöbbször fosszilis energiát felhasználva, futószalagon gyártják. 

Tehát amíg a korábban környezetkímélőbbnek tartott műfenyőket pöfékelő gyárakban állítják elő, majd több ezer kilométerekre szállítják, addig a fenyőültetvények jelentősen hozzájárulnak a szén-dioxid elnyeléséhez. A Klímapolitikai Intézet számításai szerint egy lucfenyő egy év alatt 10-10,5 kilogramm szén-dioxidot nyel el, míg egy két méter magas műfenyő gyártásakor hozzávetőlegesen 40-42 kilogramm szén-dioxid termelődik. De vannak olyan műfenyők, amelyekbe más anyagot is kevernek a gyártás során, ekkor a szén-dioxid-lábnyom elérheti az ötven kilogrammot is. 

A műfenyők esetében Kína számít a legnagyobb gyártónak. A fákat teherhajókon és repülőgépen szállítják a világ különböző pontjaira, mellyel az egy műfenyőre eső károsanyag-kibocsátás 190 százalékkal magasabb, mint a vágott fenyő esetében. Nem mellesleg a PVC-stabilizálásra gyakran ólmot használnak, amely a fenyő öregedésével veszélyes porként a levegőbe kerülhet.

Az egyetlen dolog tehát, ami a műfenyő mellett szól, az az ár. Egy-egy szebb nordmann fenyő ára ugyanis gyakran húszezer forint körül van, s bár a szebb, 3D-s fenyőkért is több tízezer forintot elkérnek a kereskedők, hosszabb távon mégiscsak az utóbbi éri meg jobban. 

Műfenyőt lehet vásárolni spórolás érdekében, viszont hozzá kell tenni, hogy azt a költséget, amelyet a károsult környezet regenerálására kell fordítanunk a gyártás és a majdani hulladéktermelés miatt, nem számítják bele a műfenyő árába

– hívta fel a figyelmet a Klímapolitikai Intézet. 

A szakemberek szerint az egykor teljes pompájában tündöklő vágott fenyőt karácsony után sokféleképpen fel lehet használni, az otthoni fatüzelésű kazán megtöltésére azonban nem ez a legjobb megoldás. A fenyő elégetésével ugyanis nemcsak a környezetnek ártunk, hanem saját háztartásunknak is: a magas gyantatartalma miatt a fa károsítja a kazánt és a kéményt is. Környezetvédelmi szempontból a legjobb, ha komposztáljuk a fenyőt, azzal ugyanis az elégetésével keletkező szén-dioxidot is megspóroljuk, a megfelelő újrahasznosítással így szinte karbonsemleges lesz a fa. 

Ha erre nincs lehetőségünk, akkor a hulladék fenyő megsemmisítését bízzuk szakemberekre. A magas fűtőértéke miatt a fővárosban és több településen fűtőanyagként használják. Az FKF Zrt. évente 500-600 ezer fenyőfát szállít el a fővárosból, ezzel több tízezer budapesti háztartás számára biztosítanak fűtést és villamos áramot. 

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/EPA-ANSA/Ciro Fusco)