időjárás 30°C Kornél, Soma 2022. július 3.
logo
A baloldal megszorításai 2010-re luxuscikké tették a húsféléket – A számok nem hazudnak (1.)

A mai jövedelmekből kétszer annyi csirkemellet vehetünk, mint 2010-ben

Nagy Kristóf
2022.01.22. 07:20 2022.02.18. 18:00
A mai jövedelmekből kétszer annyi csirkemellet vehetünk, mint 2010-ben

A baloldal 2010 előtti, a családokat megszorító elhibázott gazdaságpolitikájával szemben a mostani kormánynak úgy sikerült megfékeznie az infláció további emelkedését, hogy közben az emberek terhe is csökkent. Kétszer annyi csirkemellet vagy tejet tud vásárolni a mai jövedelméből egy átlagos család, mint 2010-ben – mutatott rá Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, aki 2022-re jelentős reálkereset-növekedésre számít, feltéve, ha nem a baloldal nyer az országgyűlési választásokon.

Magyarországon sikerült megfékezni decemberre az infláció további emelkedését, ami egyértelműen a kormányzati intézkedéseknek, vagyis a rezsicsökkentésnek, az üzemanyagok árplafonjának és a változó kamatozású hitelekre bevezetett kamatstopnak köszönhető. 

Idehaza 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak decemberben, ami megegyezik a novemberi adattal. Ezzel szemben az Európai Unió tagállamaiban az év utolsó hónapjában is folytatódott a drágulás.

Lengyelországban szintén 5,1 százalékkal nőtt átlagosan az infláció tavaly, hazánkkal ellentétben ugyanakkor a novemberi 7,4 százalékos áremelkedést decemberben nyolcszázalékos drágulás követte. Nyugat-Európában már több millió embernek okoz nehézséget a rezsiszámlák kifizetése a hónapok óta tartó, az egész világgazdaságot sokkoló energiaár-növekedés miatt. 

Ebből a magyar családok a rezsicsökkentésnek köszönhetően keveset érzékelnek. 

Hiába állítja a baloldal, hogy a magyar családokra óriási teher nehezedik, a hazai mellett a nemzetközi adatok is a kormány eredményeit támasztják alá.

Újabb teher nélkül fékezhető a drágulás

A kormány a közelmúltban újabb intézkedésről döntött: februártól májusig az október 15-i kiskereskedelmi árakon rögzíti a sertéscomb, a csirkemell és csirke far-hát, a kristálycukor, a búzafinomliszt, a 2,8 százalékos zsírtartalmú UHT tej és a napraforgó-étolaj árát. 

Az intézkedés jelentős, mivel egyfelől védi a családokat az alapvető élelmiszerek árának további emelkedésétől, másfelől ­várhatóan legalább egy százalékponttal visszafogja az inflációt.

Az emberek örülnek az élelmiszerárstop bevezetésének, ráadásul az elemzők egyetértenek azzal, hogy a lépés valóban mérsékli az inflációt. Ennek ellenére a baloldal hevesen támadja a családok anyagi helyzetének romlását akadályozó kormányzati intézkedéseket. 

A Márki-Zay Péter és a Gyurcsány Ferenc vezette baloldal az árak csökkentése érdekében – ha hatalomra kerülnének – áfacsökkentést és más lépéseket ígérnek. Ezek ugyanakkor üres kampányígéreteknek tűnnek, mivel az adatok egyértelműen azt mutatják, az MSZP–SZDSZ-kormányok idején jelentett gondot az olyan alapvető élelmiszerek megvásárlása, mint a húsfélék.

A fizetések duplájára, az árak felével nőttek

– Az élelmiszerek drágulásánál lényegesen jobban nőttek a keresetek az elmúlt tizenkét évben. 

Míg az élelmiszerek ára 2010 és 2021 között átlagosan 47,9 százalékkal emelkedett, addig a kedvezmények nélkül, közfoglalkoztatottakkal együtt számolt nettó átlagkereset lényegesen jobban, 119 százalékkal nőtt 

– hívta fel a figyelmet a Központi Statisztikai Hivatal és az Euro­stat adataira Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő. Az árak emelkedése tehát jóval kisebb mértékű volt a fizetések emelkedésénél.

A szakértő felidézte: a kormányzati árszabályozás hat árucikkre terjed ki, de a beavatkozásnak várhatóan nem csak a szabályozott cikkek árára lesz mérséklő hatása. Várhatóan a termelők, az élelmiszeripar szereplői és a kereskedők is átgondolják a termelési folyamataikat és az árképzésüket. Szinte biztos, hogy rövidesen számos új megoldással, hatékonyságnövelő innovációval találkozhatunk. Ezeknek köszönhetően az árstop lejárta után is elkerülhető a drasztikus drágulás.

Szalai Piroska kiemelte: annak köszönhetően, hogy a bérek jóval jelentősebben nőttek az áraknál, egyértelműen csökkent azoknak a száma, akik anyagi okokból nem tudnak kétnaponta húst fogyasztani. A szegénység vagy társadalmi kirekesztődés komplex mutatójának egyik összetevője azt mutatja meg, hogy a teljes lakosság mekkora része nem tud anyagi okokból kétnaponta húst fogyasztani. 

A baloldali kormányok elhibázott gazdaság- és szociálpolitikájának hatására 2010-ben 29,2 százalék volt, aki nem engedhette meg magának a rendszeres húsfogyasztást. 

A legutolsó adat szerint 2020-ra közel a harmadára, 12,2 százalékra csökkent arányuk.

Több élelmiszer kerülhet a kosárba

– A 2010-ig tartó baloldali gazdaságpolitika és a rossz válságkezelés minden magyar családra óriási terhet rakott, nemcsak a legalacsonyabb keresetűek megélhetését veszélyeztetve. 

Ha megvizsgáljuk az élelmiszerárstoppal érintett termékeket, akkor látjuk, hogy tejből és csirkemellfiléből kétszer annyit tud megvásárolni mostani keresetéből egy átlagos magyar család, mint 2010-ben. Kristálycukorból és sertéscombból kétharmaddal többet, étolajból és lisztből pedig harmadával többet kapunk a mai fizetésünkért 2010-hez képest 

– ismertette a nyilvánosan is hozzáférhető adatok alapján Szalai Piroska.

Egyértelműen megállapítható, hogy az élelmiszerek decemberi, megemelkedett árai sem érik el a keresetekhez viszonyítva azt az arányt, amit 2010-ben. A szakértő azt hangsúlyozta, még most, két év járványidőszak után is jobban élünk, mint 2010-ben.

Nem hozott szegénységet a járvány

A tavaly január és október közötti időszakban a járvány ellenére is meghaladta a keresetek emelkedése az inflációt, vagyis reálértékben is 3-4 százalékkal nőttek a 2021. januártól a KSH által legutóbb közzétett októberig tartó időszakban. 

Szalai Piroska ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a novemberi és decemberi kereseti adatokat később ismerteti a statisztikai hivatal, de szinte borítékolható, hogy az egyszeri kifizetések, bónuszok, év végi juttatások hatására összességében nagyobb lesz a tavalyi bruttó béremelkedés, mint a január és október közötti tíz hónapban.

A bruttó átlagkereset 429 ezer forint volt a vizsgált időszakban, ami 8,5 százalékos növekedés egy év alatt. A keresetek középső értéke, a bruttó mediánkereset is már 345 ezer forintra emelkedett, ami az átlagnál magasabb, 9,2 százalékos növekedést mutatott. 

Ez azt jelenti, hogy minden kereseti kategóriában meghaladta az ­inflációt a bérek emelkedése annak ellenére is, hogy a minimálbérek emelése mindössze négyszázalékos volt tavaly.

Szalai Piroska az adatok mögötti folyamatokról elmondta: a munkáltatók a munkaerőhiány miatt az alacsony kereseti kategóriákban a kötelezőnél nagyobb emeléseket hajtottak végre, vagy ahol a rendszeres havibéreket nem is emelték nagyobb arányban, ott is kompenzálták a dolgozókat egyéb keresetkiegészítésekkel. Ez tehát egyértelműen azt mutatja, hogy 

hazánkban a gazdaság a járvány hatására a járvány elején vártnál jóval kisebb mértékben esett vissza, köszönhetően a kormány gyors és hatékony válságkezelési intézkedéseinek.

A baloldali kormány ugyanakkor kudarcot vallott a 2008-as gazdasági válság kezelésében, mivel a keresetek reálértéke visszaesett, sokan pedig elvesztették állásukat. Ezzel szemben ma 4,7 millióan dolgoznak, ami meghaladja a járvány előtti mutatókat is.

Újabb bérrobbanás jöhet 2022-ben

Idén a magasabb infláció mellett is érdemi, érzékelhető reálkereset-emelkedésre számít a szakértő. Szalai Piroska emlékeztetett, januártól a minimálbér és a garantált bérminimum közel húsz százalékkal emelkedett. 

Szalai Piroska a bérek újbóli jelentős emelkedésére számít 2022-ben Fotó: Bach Máté 

A versenyszférában és a közszféra legtöbb területén is nőttek a bérek 2022-től: az ápolók 21, a bölcsődei, szociá­lis és kulturális dolgozók 20, míg a katonák és a pedagógusok 10 százalékos emelésben részesültek. A katonák emellett hathavi fegyverpénzt is kapnak. A szakszervezeti beszámolók szerint két számjegyű emelésekről szólnak a tárgyalások a versenyszférában.

Szalai Piroska 2022-ben két számjegyű bruttó és nettó átlagkereset-emelkedésre számít. A szakértők szerint a decemberben mért 7,4 százalékos inflációnál minden bizonnyal mérsékeltebb lesz az áremelkedés, így a bérek ismét jelentős emelkedése mellett komoly reálkereset-növekedés jellemezheti ezt az évet.

A szakértő ugyanakkor hozzátette, hogy a kedvező várakozások csak akkor valósulnak meg, ha április 3-án a választók újabb mandátumot adnak a jelenlegi kormánynak, ezzel folytatódhat a családok anyagi erősödését segítő gazdaságpolitika. 

Ha a baloldal nyerne, az eddig megismert terveik alapján eltörölnék a rezsicsökkentést, megszüntetnék a családi kedvezményeket, a fiatalok adókedvezményét, a nyugdíj mellett dolgozók járulékkedvezményét és más, nagyobb nettó kereseteket elősegítő kormányzati intézkedést. 

A baloldali gazdaságpolitika Nyugat-Európához hasonlóan szinte megfizethetetlen rezsiköltségeket, üzemanyagárakat és további áremelkedést hozna, és a fizetésünkből kevesebbet tudnánk vásárolni, mint ma.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.