A koronavírus okozta gazdasági válság miatt elszabadult infláció megállítására több ország is vezetett be különböző intézkedéseket az utóbbi időben, ezek nagy része azonban várhatóan nem tudja érdemben csökkenteni a már decemberben is rekordszinteket döntő inflációs rátákat – derül ki a XXI. Század Intézet legfrissebb helyzetértékeléséből.
A globális szinten is komoly gondokat okozó drágulás jelentős mérséklődésére csupán 2022 utolsó negyedévében számítanak a szakemberek.
Az elmúlt hónapokban tapasztalható tartós árszínvonal-emelkedéshez alapvetően több tényező vezetett az Európai Unióban, a jelenlegi súlyos helyzet kialakulásában azonban kétségtelenül hatalmas szerepe volt a koronavírus alatt bekövetkezett gazdasági és az ezzel párhuzamosan jelentkező energiaválságnak. Az elmúlt két évben tapasztalható termeléscsökkenés, majd a 2021-ben bekövetkezett hirtelen gazdasági „visszapattanás” következtében ugyanis
pár hónap alatt jelentősen megemelkedett a kontinens energiaigénye, ami az energiahordozók drasztikus áremelkedését eredményezte. A folyamat az egyes országok és vállalatok gazdasági teljesítményét is kedvezőtlenül befolyásolta, az áram és földgáz árának drasztikus megemelkedése pedig az élelmiszerek ára mellett az egyes termékek előállítási költségeit és az alapanyagok árait is jelentősen megnövelte.
Világszerte kilőttek az árak
Az egyre növekvő árszintek az utóbbi hónapokban a világon szinte mindenhol komoly kihívás elé állították a kormányokat, miután a legtöbb országban többéves rekordokat megdöntve emelkedtek az inflációs mutatók.
Az árszínvonal emelkedése leginkább az energiaárak drasztikus növekedésének volt köszönhető, amelyek ára egy év alatt csaknem harminc százalékot emelkedett 2021-ben, míg az élelmiszerárak esetében több mint hatszázalékos növekedés ment végbe. A legnagyobb mértékű áremelkedés az üzemanyagárak terén volt tapasztalható az országban, amelyek árai majdnem ötven százalékkal nőttek tavaly.
Az Eurostat által publikált adatok alapján az euróval rendelkező tagországokat tömörítő eurózónában az éves infláció 2021 decemberében például már az öt százalékot is elérte, ami a legrosszabb inflációs adatnak felel meg az eurózóna történetében.
Az inflációs ráta emelkedésének fő okaként az Eurostat az energiaárak mintegy 26 százalékos éves emelkedését jelölte meg.
Csaknem háromszázalékos árszínvonal-emelkedés volt tapasztalható az élelmiszerek és a szolgáltatások terén is.
Hasonlóan többéves rekord dőlt meg ugyanakkor az Európai Unió egészét vizsgálva is, ahol az inflációs mutató mértéke 2021 végén már az öt százalékot is meghaladta.
Az egyes tagállamokat vizsgálva az infláció mértéke Észtországban érte el a legnagyobb szintet, ahol éves szinten összességében 12,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások árai. A legkisebb inflációs rátája, 2,7 százalék Portugáliának volt tavaly év végén.
A térségünk országai közül a legnagyobb mértékű árdrágulást Lengyelország szenvedte el, ahol az év végén 7,8 százalékos inflációt mértek a szakemberek, de Csehországban és Szlovákiában is az uniós átlag felett alakult az éves árszínvonal-emelkedés mértéke.
A magyar gazdaság teljesítménye már a legtöbb tagállamhoz képest csaknem hat hónappal hamarabb, 2021 őszére elérte a koronavírus előtti, 2019-es szintet, ami miatt az ország az uniós átlagnál jóval hamarabb tudott növekedési pályára állni.
Ennek köszönhetően amellett, hogy az ország államadóssága várhatóan körülbelül öt százalékkal csökken majd a következő években, jelentősen nőtt az emberek fogyasztói hangulata is, ami miatt a korábbiakhoz képest hirtelen több pénz áramlott a gazdaságba.
A magyar gazdaságpolitika céljainak megfelelően a foglalkoztatottak aránya történelmi csúcsot ért el az elmúlt hónapokban, miközben a bérek üteme szintén az egyik leggyorsabb növekedést produkálta az utóbbi fél évben. A megnövekedett beruházások és kereslet miatt viszonylag hirtelen áramlott sok pénz a gazdaságba, ami a külső hatásokkal kiegészülve eredményezte az infláció megugrását.
Nincs közös európai gyógyír
A legtöbb országban az energiaárakra kivetett adók mérséklésével és a kiszolgáltatott háztartások számára biztosított adókedvezményekkel igyekeznek gátat szabni az infláció további emelkedésének, ezek nagy része azonban mindeddig csupán csekély eredményt hozott.
Az uniós szinten legmagasabb energiaárakkal rendelkező Németországban csak azután döntöttek a villamosenergiára kivetett illeték csökkentéséről, miután novemberben és decemberben is harmincéves rekordot döntött az infláció mértéke, ami az előrejelzések szerint januárban is tovább emelkedik majd.
Magyarország kézben tartja az inflációt
A magyar kormány által bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően – az üzemanyagárak 480 forintos plafonja, a lakáshitelek kamatstopja – már decemberben körülbelül egy százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető az inflációs ráta alakulásában.
Ezt bizonyítja, hogy míg a novemberi adatokhoz képest szinte minden országban tovább emelkedett az infláció mértéke, addig Magyarországon sikerült a novemberi szinten tartani az árszínvonal-emelkedést, amelyben további csökkenést eredményezhet a kormány által nemrég bejelentett élelmiszerárstop.
A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül további egy százalékkal mérsékelheti majd az inflációs ráta alakulását, ami az említett intézkedésekkel kiegészülve, összesen körülbelül két százalékos csökkenést eredményezhet.
A XXI. Század Intézet arra számít, hogy a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően várhatóan az említett országokhoz viszonyítva gyorsabban csökken idehaza az infláció.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)
