Magyarország hatékony eszközökkel küzd az infláció ellen

Az európai országok többsége eddig nem tudott mit kezdeni az egyre szorongatóbb áremelkedéssel.

20210306 Budapest Nem voltak pánikvásárlások a lezárások előtti hétvégén CBA áruház, élelmiszerbolt illusztráció a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti boltbezárások témájú cikkhez. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Az inflációs ráta emelkedésének fő okaként az Eurostat az energiaárak mintegy 26 százalékos éves emelkedését jelölte meg. 

Csaknem háromszázalékos árszínvonal-emelkedés volt tapasztalható az élelmiszerek és a szolgáltatások terén is. 

Hasonlóan többéves rekord dőlt meg ugyanakkor az Európai Unió egészét vizsgálva is, ahol az inflációs mutató mértéke 2021 végén már az öt százalékot is meghaladta.

Az egyes tagállamokat vizsgálva az infláció mértéke Észtországban érte el a legnagyobb szintet, ahol éves szinten összességében 12,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások árai. A legkisebb inflációs rátája, 2,7 százalék Portugáliának volt tavaly év végén. 

A térségünk országai közül a legnagyobb mértékű árdrágulást Lengyelország szenvedte el, ahol az év végén 7,8 százalékos inflációt mértek a szakemberek, de Csehországban és Szlovákiában is az uniós átlag felett alakult az éves árszínvonal-emelkedés mértéke. 

A magyar gazdaság teljesítménye már a legtöbb tagállamhoz képest csaknem hat hónappal hamarabb, 2021 őszére elérte a koronavírus előtti, 2019-es szintet, ami miatt az ország az uniós átlagnál jóval hamarabb tudott növekedési pályára állni. 

Ennek köszönhetően amellett, hogy az ország államadóssága várhatóan körülbelül öt százalékkal csökken majd a következő években, jelentősen nőtt az emberek fogyasztói hangulata is, ami miatt a korábbiakhoz képest hirtelen több pénz áramlott a gazdaságba.

Már a decemberi infláció is mérsékeltebb volt az üzemanyagárak befagyasztásának köszönhetően Fotó: Petőfi Népe/Bús Csaba

A magyar gazdaságpolitika céljainak megfelelően a foglalkoztatottak aránya történelmi csúcsot ért el az elmúlt hónapokban, miközben a bérek üteme szintén az egyik leggyorsabb növekedést produkálta az utóbbi fél évben. A megnövekedett beruházások és kereslet miatt viszonylag hirtelen áramlott sok pénz a gazdaságba, ami a külső hatásokkal kiegészülve eredményezte az infláció megugrását.

Nincs közös európai gyógyír

A legtöbb országban az energiaárakra kivetett adók mérséklésével és a kiszolgáltatott háztartások számára biztosított adókedvezményekkel igyekeznek gátat szabni az infláció további emelkedésének, ezek nagy része azonban mindeddig csupán csekély eredményt hozott.

Az uniós szinten legmagasabb energiaárakkal rendelkező Németországban csak azután döntöttek a villamosenergiára kivetett illeték csökkentéséről, miután novemberben és decemberben is harmincéves rekordot döntött az infláció mértéke, ami az előrejelzések szerint januárban is tovább emelkedik majd.

Magyarország kézben tartja az inflációt

A magyar kormány által bevezetett rendelkezéseknek köszönhetően – az üzemanyagárak 480 forintos plafonja, a lakáshitelek kamatstopja – már decemberben körülbelül egy százalékpontos csökkenés volt megfigyelhető az inflációs ráta alakulásában. 

Ezt bizonyítja, hogy míg a novemberi adatokhoz képest szinte minden országban tovább emelkedett az infláció mértéke, addig Magyarországon sikerült a novemberi szinten tartani az árszínvonal-emelkedést, amelyben további csökkenést eredményezhet a kormány által nemrég bejelentett élelmiszerárstop.

A várakozások szerint a hat alapvető élelmiszer árának befagyasztása februártól körülbelül további egy százalékkal mérsékelheti majd az inflációs ráta alakulását, ami az említett intézkedésekkel kiegészülve, összesen körülbelül két százalékos csökkenést eredményezhet. 

A XXI. Század Intézet arra számít, hogy a bevezetett intézkedéseknek köszönhetően várhatóan az említett országokhoz viszonyítva gyorsabban csökken idehaza az infláció.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)