Nemcsak Magyarországon, de világszerte megugrott az infláció. Ennek elsősorban az energiaválság az oka, vagyis a mindössze pár hónap alatt bekövetkezett több tíz százalékos földgáz- és üzemanyagár-emelkedés. A folyamatot a járvány okozta gazdasági válság utáni gyors talpraállás okozza, mivel a kereslet jelentősen nőtt, ám annak kielégítése nehézkes, az árak érdemi emelését eredményezve.
Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakosság nem érzékeli az európai családok kiadásait jelentősen megnövelő áremelkedést.
A magyar kormány a rezsicsökkentést átmenetileg kiterjesztette a kisebb vállalkozásokra is, ugyanakkor a közepes és a nagyvállalatoknak jelentős többletkiadást okoz a nyersanyagárak emelkedése.
Az áremelkedés a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra fokozott hatással van. A gabona világpiaci ára már tavaly ötven-hatvan százalékkal nőtt, a tőzsdén jegyzett termények árának csökkenésére pedig egyelőre nincs kilátás.
Az európai gazdálkodók, elsősorban az állattartók önköltsége így már az energiaválság beköszönte előtt jelentősen nőtt, most pedig a növénytermesztők költségeit is sokszorozza a többszörösére dráguló, nehezen beszerezhető műtrágya és az üzemanyag.
Nem várható tehát a közeljövőben jelentősebb árcsökkenés. A XXI. Század Intézet ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon gyorsabban mérséklődhet az infláció a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az üzemanyagárak literenkénti 480 forintos plafonjának bevezetése, valamint a változó kamatozású kölcsönök kamatstopja már kedvezően hatott a decemberi inflációra. Decemberben az áremelkedés mértéke 7,4 százalékos volt Magyarországon, az adat megegyezett a novemberivel.
A februártól májusig érvényes élelmiszerárstop azért is fontos, mert a hatósági beavatkozás időtartama alatt egyre komolyabb élelmiszerár-emelkedéssel szembesülhet a legtöbb uniós állam.
Hazánkkal ellentétben a legtöbb nyugat-európai országban tovább gyorsult decemberben az infláció. Ennek oka egyrészt a mérséklésére hozott intézkedések kudarca vagy sok tagállamban azok teljes hiánya. Noha az Európai Unióban rég nem látott áremelkedés zajlik, Brüsszel egyelőre nem tervez beavatkozni a kedvezőtlen világpiaci folyamatokba – ismertette elemzésében a XXI. Század Intézet.
Az infláció Észtországban érte el a legnagyobb szintet, ahol tavaly 12,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások. A legtöbb európai országban az energiaárakra kivetett adók mérséklésével és a kiszolgáltatott háztartások számára nyújtott adókedvezményekkel igyekeznek gátat szabni az infláció további emelkedésének, kevés eredménnyel.
A francia és a spanyol kormány a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek meggátolják a lakhatással összefüggő kiadások négy százaléknál nagyobb emelkedését. A bérek emelésének ösztönzése ugyanakkor továbbra sem szerepel napirenden. A legtöbb nyugat-európai országban stagnáltak vagy enyhén csökkentek a bérek az elmúlt években.
Több országban – Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban –, ahol automatikusan emelni kell a fizetéseket az infláció mértékével, a vállalatok azért lobbiznak, hogy idén ne kelljen emelni a kereseteket, máskülönben veszélybe kerül exporttevékenységük.
A politikusokat is szorongatja a magas infláció, amelynek visszaszorítása népszerűségük megtartása érdekében létfontosságú – mutatott rá a Politico. A lap példákkal is alátámasztotta a válság súlyosságát: Belgiumban egymillió embernek okoz nehézséget a rezsiszámlák kifizetése. Olaszországban átlagosan negyven százalékkal emelkedett tavaly a tészta ára. A durva áremelkedések pedig több iparág működését is veszélyeztetik.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Denis Charlet)
