Hatékonyak a hazai intézkedések az infláció elleni harcban

Egész Európában, sőt világszerte gyorsuló áremelkedés nehezedik a lakosságra. A példátlan energia- és üzemanyagár-emelkedések és az alapanyagárak drágulása már a fogyasztói árakban is megjelenik. Nyugat-Európában a lakosságnak a sosem látott rezsiköltség-növekedés után az emelkedő élelmiszerárakkal is szembe kell néznie. A magyar inflációs intézkedések eredménye ugyanakkor már érzékelhető, miközben sok EU-s országban hatástalanok az áremelkedést akadályozó intézkedések. Közös uniós fellépésről egyelőre szó sincs.

AGRICULTURE-ÉLEVAGE-PORC Fotó: DENIS CHARLET

Nemcsak Magyarországon, de világszerte megugrott az infláció. Ennek elsősorban az energiaválság az oka, vagyis a mindössze pár hónap alatt bekövetkezett több tíz százalékos földgáz- és üzemanyagár-emelkedés. A folyamatot a járvány okozta gazdasági válság utáni gyors talpraállás okozza, mivel a kereslet jelentősen nőtt, ám annak kielégítése nehézkes, az árak érdemi emelését eredményezve.

Magyarországon a rezsicsökkentésnek köszönhetően a lakosság nem érzékeli az európai családok kiadásait jelentősen megnövelő áremelkedést. 

A magyar kormány a rezsicsökkentést átmenetileg kiterjesztette a kisebb vállalkozásokra is, ugyanakkor a közepes és a nagyvállalatoknak jelentős többletkiadást okoz a nyersanyagárak emelkedése.

Az áremelkedés a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra fokozott hatással van. A gabona világpiaci ára már tavaly ötven-hatvan százalékkal nőtt, a tőzsdén jegyzett termények árának csökkenésére pedig egyelőre nincs kilátás. 

Az európai gazdálkodók, elsősorban az állattartók önköltsége így már az energiaválság beköszönte előtt jelentősen nőtt, most pedig a növénytermesztők költségeit is sokszorozza a többszörösére dráguló, nehezen beszerezhető műtrágya és az üzemanyag.

Nem várható tehát a közeljövőben jelentősebb árcsökkenés. A XXI. Század Intézet ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarországon gyorsabban mérséklődhet az infláció a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően. Az üzemanyagárak literenkénti 480 forintos plafonjának bevezetése, valamint a változó kamatozású kölcsönök kamatstopja már kedvezően hatott a decemberi inflációra. Decemberben az áremelkedés mértéke 7,4 százalékos volt Magyarországon, az adat megegyezett a novemberivel. 

A februártól májusig érvényes élelmiszerárstop azért is fontos, mert a hatósági beavatkozás időtartama alatt egyre komolyabb élelmiszerár-emelkedéssel szembesülhet a legtöbb uniós állam.

Hazánkkal ellentétben a legtöbb nyugat-európai országban tovább gyorsult decemberben az infláció. Ennek oka egyrészt a mérséklésére hozott intézkedések kudarca vagy sok tagállamban azok teljes hiánya. Noha az Európai Unióban rég nem látott áremelkedés zajlik, Brüsszel egyelőre nem tervez beavatkozni a kedvezőtlen világpiaci folyamatokba – ismertette elemzésében a XXI. Század Intézet. 

Az infláció Észtországban érte el a legnagyobb szintet, ahol tavaly 12,1 százalékkal drágultak az áruk és szolgáltatások. A legtöbb európai országban az energiaárakra kivetett adók mérséklésével és a kiszolgáltatott háztartások számára nyújtott adókedvezményekkel igyekeznek gátat szabni az infláció további emelkedésének, kevés eredménnyel.

A francia és a spanyol kormány a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy olyan döntéseket hoznak, amelyek meggátolják a lakhatással összefüggő kiadások négy százaléknál nagyobb emelkedését. A bérek emelésének ösztönzése ugyanakkor továbbra sem szerepel napirenden. A legtöbb nyugat-európai országban stagnáltak vagy enyhén csökkentek a bérek az elmúlt években. 

Több országban – Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban –, ahol automatikusan emelni kell a fizetéseket az infláció mértékével, a vállalatok azért lobbiznak, hogy idén ne kelljen emelni a kereseteket, máskülönben veszélybe kerül exporttevékenységük.

A politikusokat is szorongatja a magas infláció, amelynek visszaszorítása népszerűségük megtartása érdekében létfontosságú – mutatott rá a Politico. A lap példákkal is alátámasztotta a válság súlyosságát: Belgiumban egymillió embernek okoz nehézséget a rezsiszámlák kifizetése. Olaszországban átlagosan negyven százalékkal emelkedett tavaly a tészta ára. A durva áremelkedések pedig több iparág működését is veszélyeztetik.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: AFP/Denis Charlet)