A várakozásokkal ellentétben nem enyhült az inflációs nyomás decemberben sem: 7,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, amely megegyezik a novemberi mértékkel. Tavaly az év egészében 5,1 százalék volt az infláció – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A decemberi adat meglepő, mivel szinte az összes elemző arra számított, év végére valamelyest lassul az árak emelkedése. A decemberi adat ráadásul rosszabb lett volna, ha a kormány nem fagyasztja be az üzemanyagok árát.
A decemberi adatokban már érezhető volt a november közepén bevezetett üzemanyagár-befagyasztás, amely akár másfél százalékos csökkenést is eredményezhetett.
Kiemelt jelentőségű lehet ezért a februártól életbe lépő élelmiszerárstop. Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója korábban a VG podcastjában elmondta: az antiinflációs törekvések 2-2,5 százalékponttal csökkentik az árak emelkedését.
A KSH adatai szerint egy év alatt az élelmiszerek ára összességében 8 százalékkal haladta meg 2021-ben a 2020-as szintet:
- az étolaj 26,8,
- a liszt 23,7,
- a margarin 22,8,
- a kenyér 15,2,
- a baromfihús 13,4,
- a tej 12,1,
- a péksütemény 11,6,
- a munkahelyi étkezés 9,9
- az éttermi étkezés pedig 9,6 százalékkal lett drágább.
- Az üzemanyagok ára 25,9,
- a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 15,1 százalékkal lett magasabb.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője az adatokat értékelve arra emlékeztetett: az infláció decemberben a várakozásoknál kedvezőtlenebbül alakult, novemberi szintjén stagnált, nem következett be a várt, kismértékű csökkenés.
Az előző hónaphoz képest kiemelkedő, 1,4 százalékos árnövekedés történt az élelmiszereknél, így a legalapvetőbb élelmiszerek árának befagyasztása ennek fényében már nem is annyira meglepő döntés. A főbb termékcsoportok közül jelentősebben, 1,1 százalékkal nőtt még a tartós fogyasztási cikkek ára, amit az energiaárak növekedése, a szállítási nehézségek, illetve az alapanyagok világszerte tapasztalható hiánya magyaráz.
Mérséklődött ugyanakkor az egyéb cikkek, például az üzemanyagok ára:
a benzinárra bevezetett sapka megtette hatását, az üzemanyagárak egy hónap alatt átlagosan 5,3 százalékkal csökkentek, így az éves alapú emelkedés is már mérsékeltebb, 25,9 százalék volt. A minap bejelentett élelmiszerárstoppal érintett termékek közül kiemelkedő volt a tej árának egy hónap alatt végbement 7,8 százalékos emelkedése, de a cukor is 2,9 százalékkal drágult.
Regős Gábor rámutatott: a következő havi, azaz a januári adat kiemelkedően fontos lesz, mivel ebből derül ki, hogy az év elején mennyire árazták át termékeiket a kereskedők. Így nagyon sok információt ad majd az adat a 2022-es inflációs folyamatokról és jelentősen meghatározhatja a monetáris politika további lépéseit is.
A mai adat alapján a monetáris politika nem nyugodhat meg, az inflációs nyomás kiemelkedő erősségű, a kamat további emelésére lehet szükség. Várakozásaink szerint a 2022-es infláció mértéke is meghaladhatja az 5 százalékot, ugyanakkor ahhoz, hogy az infláció megálljon, szükség van a kamatok korábbinál magasabb szinten tartására. Van néhány tényező viszont, amely segíthet visszafogni az inflációt 2022-ben, ilyen például a dohánytermékek jövedékiadó-emelésének kifutása, illetve az alacsony bázisidőszaki árak eltűnése például az üzemanyag esetében.
A magas infláció önmagában visszafogja a kiskereskedelmi forgalom bővülését, ezzel szemen a Századvég a forgalom bővülésére számít idén. Regős Gábor ezt azzal indokolta, hogy
kétszámjegyű, tehát az inflációt érdemben meghaladó átlagbér-növekedés várható idén, emellett jelentős kormányzati transzferek érkeznek.
A magas kereslet ugyanakkor nem segít az infláció visszafogásában, ebben a piaci folyamatok normalizálódásának, a kínálati nehézségek oldódásának és a szigorodó monetáris politikának lehet szerepe.
Borítókép: illusztráció (Fotó: MTI/Koszticsek Szilárd)
