Csak a kereskedőket érinti az élelmiszerárstop

Nem kell tartaniuk a hazai mezőgazdasági termelőknek és az élelmiszeripar szereplőinek az alapvető élelmiszerek árrögzítésének hatásaitól. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint az intézkedés csupán a kiskereskedelmet érinti, a beszállítói oldal védett, az átvételi árakra nem vonatkozik az élelmiszerárstop.

20210306 Budapest Nem voltak pánikvásárlások a lezárások előtti hétvégén CBA áruház, élelmiszerbolt illusztráció a koronavírus-járvány harmadik hulláma miatti boltbezárások témájú cikkhez. Fotó: Havran Zoltán HZ Magyar Nemzet Fotó: Havran Zoltán

Nem okoz hátrányt a hazai termelőknek az alapvető élelmiszerek árának rögzítése – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A köztestület felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány intézkedése alapvetően a kiskereskedelem szereplőit érinti, azonban az áruházláncoknak és kisebb boltoknak sem okoz jelentősebb kiesést, csupán a profitjuk kis százalékát veszíthetik el az élelmiszerárstop februári bevezetésével. 

Ismeretes, Orbán Viktor, miniszterelnök a múlt héten jelentette be, hogy február elsejétől több alapvető élelmiszer, köztük a kristálycukor, a napraforgó-étolaj, a búzafinomliszt, a 2,8 százalékos UHT-tej, valamint a csirkemell, a csirkefarhát és a sertéscomb esetében a kereskedőknek a múlt év október 15-én alkalmazott árakhoz kell visszatérniük. Az intézkedés célja, hogy az árak emelkedésének megtörésével magyar családokat megóvják az élelmiszerpiacot is érintő infláció hatásaitól. Hazánkhoz hasonlóan más országokban is hoztak ilyen irányú intézkedéseket, a magyar kormány szerb mintára döntött az árak rögzítése mellett. 

Az agrárkamara szerint a mostani döntés ugyanakkor a külföldi példához képest jobban védi a beszállítókat, a szerbiai intézkedésekkel szemben hazánkban a kereskedők, és nem a beszállítók kötelesek garantálni a meghatározott termékek megjelenését a boltokban, az esetleges áruhiány elkerülése érdekében. Ennek eredményeként a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói jelentős tehertől mentesülnek.

A kiskereskedelmi szektor legnagyobb szereplőinek 2020. évi profitja megközelítette a nyolcvanmilliárd forintot, számítások szerint a mostani intézkedés a legnagyobb üzletláncok akkori profitjának legfeljebb öt-tíz százalékát érintheti

 – jelezte a NAK. 

A szerb mintához képest a termelői oldal védelmére további garanciákat is tartalmaz a rendelet. Az árrögzítés ugyanis a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek beszállítói árára nem vonatkozik, szemben a Szerbiában hozott döntéssel, ahol a termelői, illetve a nagykereskedelmi árakat is rögzítették. Fontos, hogy itthon a kereskedők nem mondhatják fel a meglévő szerződéseket a fogyasztóiár-stopra hivatkozással.

Az agrárkamara felhívta a figyelmet arra is, hogy a sajtóban megjelent híresztelésekkel ellentétben nem várható, hogy a kereskedők a hazai árukat olcsó importtal váltják ki. Másik beszállítóra átállni ugyanis egyrészt időigényes, másrészt a a nagyobb élelmiszerláncoknál is komoly érték a beszállítói stabilitás és megbízhatóság. – A szabályozás átmeneti jellege miatt a kiskereskedelmi üzletek nem mondanának le a meglévő megbízható beszállítói kapcsolataikról, amiknek keretében olyan mennyiségben és minőségben történnek a beszállítások, ahogy azt egyes láncok elvárják – emelte ki közleményében a NAK.

A termelőket és az élelmiszergyártókat védi a tisztességtelen forgalmazói magatartásról szóló törvény is, miszerint a kereskedők egyoldalúan nem módosíthatják a beszállítókkal kötött szerződéseket.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Havran Zoltán)