Nem tartott sokáig a gázpiacok viszonylagos nyugalma, csupán péntekre korlátozódott a megawattóránkénti száz euró alatti határidős jegyzések időszaka.
A hétvégi események hatására hétfő reggel máris több mint harmincszázalékos emelkedéssel, 125 euró felett nyitott az áprilisi határidős gáz ára a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en.
Magyar idő szerint délelőtt 11 órára visszaesett 106 euróra az áprilisi megawattóránkénti ár – és az azt követő hónapokra is hasonló árakat látni –, ami nagyjából 15 százalékos drágulást jelent a pénteki 92 eurós záráshoz képest. Hasonlóan indult a háború kitörésének napján is a kereskedés, negyven–ötvenszázalékos emelkedés is látható volt, majd annak hírére, hogy akkor még nem született döntés az orosz bankok SWIFT-rendszerből való kizárásáról, valamelyest megnyugodtak a kereskedők, és bár magasan, de nem az egekben zártak a jegyzések. Most annyiban más a helyzet, hogy a banki szankciókról szóló döntés vasárnap este megszületett Brüsszelben, igaz, az érintett pénzintézetek pontos listája nem ismert, csupán hozzávetőleges sajtóinformációk láttak napvilágot egyelőre. Az intézkedés kockázata nemcsak Oroszországot érinti, hanem az Európai Unió vele folytatott kereskedelmét minden téren.
Noha Orbán Viktor miniszterelnök több platformon és a vasárnap esti, M1-en leadott interjúban is hangsúlyozta, hogy a magyarországi energiaügyeket nem érinthetik a szankciók, azt még nem látni, hogy a többi uniós ország is van-e ennyire elővigyázatos.
Szerencsés például, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azon szombati kérése, hogy Németország állítsa le az Északi Áramlat 1 gázvezetéken a földgáz fogadását, nem ért révbe.
A mérleg másik serpenyőjében továbbra is Oroszország exportkényszere áll, hiszen számára az energiahordozókból érkező bevétel igen fontos, főleg úgy, hogy a SWIFT-blokkolás miatt Moszkva a devizatartalékainak feléhez nem fér hozzá. Az pedig továbbra is igaz, hogy mindkét fél érdeke az energiaszállítások folyamatosságának fenntartása.
