időjárás 21°C Apollónia 2022. július 7.
logo

Kérészéletű volt az olaj- és gázpiacok megnyugvása

Somogyi Orsolya
2022.02.28. 11:55 2022.02.28. 14:29
Kérészéletű volt az olaj- és gázpiacok megnyugvása

Ismét kilőtt a földgáz és a kőolaj tőzsdei határidős jegyzésára a háborús eseményekre és a SWIFT-intézkedésre reflektálva. A piacokat a bizonytalanság uralja, hiszen tény, hogy az energiaellátás fenntartása Európa és Oroszország érdeke is, mégsem látni előre a következő szankciós és háborús eseményeket.

Nem tartott sokáig a gázpiacok viszonylagos nyugalma, csupán péntekre korlátozódott a megawattóránkénti száz euró alatti határidős jegyzések időszaka.

A hétvégi események hatására hétfő reggel máris több mint harmincszázalékos emelkedéssel, 125 euró felett nyitott az áprilisi határidős gáz ára a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en. 

Magyar idő szerint délelőtt 11 órára visszaesett 106 euróra az áprilisi megawattóránkénti ár – és az azt követő hónapokra is hasonló árakat látni –, ami nagyjából 15 százalékos drágulást jelent a pénteki 92 eurós záráshoz képest. Hasonlóan indult a háború kitörésének napján is a kereskedés, negyven–ötvenszázalékos emelkedés is látható volt, majd annak hírére, hogy akkor még nem született döntés az orosz bankok SWIFT-rendszerből való kizárásáról, valamelyest megnyugodtak a kereskedők, és bár magasan, de nem az egekben zártak a jegyzések. Most annyiban más a helyzet, hogy a banki szankciókról szóló döntés vasárnap este megszületett Brüsszelben, igaz, az érintett pénzintézetek pontos listája nem ismert, csupán hozzávetőleges sajtóinformációk láttak napvilágot egyelőre. Az intézkedés kockázata nemcsak Oroszországot érinti, hanem az Európai Unió vele folytatott kereskedelmét minden téren.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök több platformon és a vasárnap esti, M1-en leadott interjúban is hangsúlyozta, hogy a magyarországi energiaügyeket nem érinthetik a szankciók, azt még nem látni, hogy a többi uniós ország is van-e ennyire elővigyázatos.

Szerencsés például, hogy Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök azon szombati kérése, hogy Németország állítsa le az Északi Áramlat 1 gázvezetéken a földgáz fogadását, nem ért révbe.

A mérleg másik serpenyőjében továbbra is Oroszország exportkényszere áll, hiszen számára az energiahordozókból érkező bevétel igen fontos, főleg úgy, hogy a SWIFT-blokkolás miatt Moszkva a devizatartalékainak feléhez nem fér hozzá. Az pedig továbbra is igaz, hogy mindkét fél érdeke az energiaszállítások folyamatosságának fenntartása.

A mérvadó olajfajták áprilisi jegyzésára eközben öt százaléknál erőteljesebb drágulást mutat. A Brent ismét száz dollár felett áll hordónként hétfő délelőtt, az amerikai WTI-vel még 97 dollár környékén kereskednek. Az árakat egyrészt az Oroszország elleni további szankcióktól való félelem hajtja fel, hiszen a világ harmadik legnagyobb olajtermelő országáról van szó (az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia után). A világpiaci kínálat eleve szűkös volt eddig is, a Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) nagyon óvatosan enged a régóta érvényben lévő termelési visszafogásból. Egyrészt azért, hogy megelőzzön egy újabb, a koronavírus-világjárvány kezdetén kibontakozott problémát, amikor is az ipari és szállítmányozási, közlekedési leállások miatt olyannyira súlyos túlkínálat alakult ki a piacokon, hogy gyakorlatilag nem volt hová tenni az olajat. Másfelől a hordónkénti kilencven dollár környéki árszint igen kényelmes az olajországoknak, hiszen anélkül érnek el magas bevételt, hogy érdemben több olajat kellene kitermelniük. Ezzel együtt a stabilitás is érdekük, a kartell szerdán ül össze, és várhatóan arról dönt majd, hogy kissé tovább emeli az olajfelhozatalt, megelőzendő a vészes kínálati hiányt.

Borítókép: több hatás is érvényesül az olajpiacokon. Illusztráció (Fotó: Arun Sankar/AFP)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.