Sokunknak van kedvenc márkája vagy árusa, de ha éppen aznap nem esik útba a megszokott szupermarket vagy piac, netán nincs a kedvenc termékünkből, akkor sincs semmi gond, tojásvásárláskor nem lehet nagyon mellényúlni – gondoljuk. Talán nem is sejtjük, mi mindenre érdemes ilyenkor is odafigyelnünk – vezette elő lapunk megkeresésére Bajzák Anna, a Tudatos Vásárlók Egyesületének (TVE) külső munkatársa.
Nem mindig hasonlít
úgy egyik a másikra
Sokat segít, ha ismerjük a terméken kötelezően feltüntetett kód, az úgynevezett regisztrációs szám tartalmát, amelyből gyakorlatilag elég az első három karaktert ellenőriznünk. Az első mindig egy arab szám, amely a tojó baromfi élőhelyére utal: a „0” a biotojást, az „1” a szabadon tartott állattól származóét, a „2” a különböző istállókban, de nem ketrecben tartott tyúk tojását, míg a „3” a ketrecben tartott szárnyasokét jelöli. A következő két karakterből pedig az derül ki, hogy hol termelik az árucikket: amennyiben „HU” jelölés szerepel a tojás héján, akkor az garantáltan magyar, a további számok a megye vagy telephely nevét, egészségügyi jelölést és egyéb adminisztratív azonosító adatokat jelzik.
A tojás mérete szerint kaphat S, M vagy L jelölést, de többnyire elég csupán szemrevételezni a terméket, máris látható a különbség. Ha bio-, illetve ökológiailag garantált élelmiszert szeretnénk venni, csak olyat válasszunk, amelynek dobozán szerepel az erre utaló hivatalos logó – tanácsolja Bajzák Anna.
Majd hozzáteszi azt is, hogy mindezeken kívül vessünk egy pillantást a termék egységes minőségmegőrzési idejének lejáratára is, amit a vonatkozó rendelet a tojásrakástól számított 28 napban állapít meg. A tojások tárolásának hőmérsékletét illetően azonban nincs megkötés. Célszerű azt az előírást követni, amit a gyártó vagy forgalmazó ajánl.
Az eddig felsorolt ismérvek alapján gyakorlatilag pillanatok alatt el tudjuk dönteni, melyik tojást válasszuk. Persze mindezek mellett azt se mulasszuk el ellenőrizni, hogy épek-e a tojások és nincs-e a doboz megrongálódva. Már ha nem ragasztották le a dobozt, ami egyébként nem védi meg a beltartalmat, vagyis abban ugyanúgy megsérülhet a törékeny termék, mint a könnyen kinyitható csomagolás esetében.
Virágzó marketinges
fogások
Mivel tojás vásárlása esetén pár perc alatt kell döntenünk, az eddig felsorolt, magától értetődő, észszerű szempontok mellett a fogyasztó ki van téve a választását könnyen befolyásoló tényezőknek is – mutat rá a kutatás készítője.
A csomagolóanyagot elborító fotók, szlogenek, az egészségtől kicsattanó, szabadon futkározó tyúkok, a friss zöld domboldalak napsütötte farmjai, a virágzó rétek látványa tökéletesen alkalmas arra, hogy félrevezesse a gyanútlan vásárlót, aki így el sem jut a kódok bogarászásáig.
A TVE tavaly decemberben kérdőíves felmérést indított, amelyben arra keresték a választ, hogy tojásvásárlásnál mennyire hat a vásárlói döntésre a doboz kinézete. Az eredmények magukért beszélnek: ember legyen a talpán, aki a megnyerő első benyomás mögött meglátja a valóságot.
Bajzák Annáék összegyűjtöttek néhány jótanácsot, amelyek szem előtt tartásával tudatosabb vásárlási szokások alakíthatók ki (lásd a cikk alján!). A kérdőívben összesen kilenc tojás csomagolását vizsgálhatták meg a válaszadók, a válogatásban szerepeltek ketreces, alternatív, szabad és ökológiai tartásból származó termékek, amelyekről csak fotót közöltek, háttér-információkat és árat nem. Arra várták a választ, mi a benyomása a kitöltőnek a kép alapján a termékről, a doboz alapján az szimpatikus-e, és hogy milyen tartásból származhat az adott tojás. A kérdőívet 194-en töltötték ki, legtöbben városlakók, akik hetente vásárolnak tojást.
A tyúkok jól őrzik
a titkukat
Mint megtudtuk, a vizsgálatból bebizonyosodott, hogy a termékek hemzsegnek a csábító divatszavaktól – mint prémium, különleges, egészséges, tápanyagdús, vital, nívó –, ám kevés mögött áll ellenőrizhető, sztenderdeken alapuló és garanciát biztosító tanúsítvány.
„A Magyar Élelmiszerkönyv egyre több esetben fogalmaz meg egy-egy adott termékcsoportra vonatkozóan pontos elvárásokat, azonban amíg nincs irányadó kritérium, addig vásárlóként magunkra maradunk a bölcs mérlegeléssel, ha elénk kerül egy-egy hangzatos kifejezés”
– utalt rá a szakember.
A válaszadók többsége tisztában van a baromfitartási körülmények közötti általános eltérésekkel, ám sokan jelezték, hogy azok nem egyértelműek a bolti jelzések alapján. Így például az olyan megnevezések a dobozon, mint az „extra sárga”, „farm”, „állatbarát tartás” vagy a sárga és zöld szín használata nyomán a gyanútlan fogyasztó könnyen azt hiheti, hogy az állatok számára legjobb körülmények közül származik a tojás. Pedig jobban megvizsgálva a leírást nagy a szórás a ketrecestől az ökológiai tartásig, és még a tudatosabb vásárlók is mellélőnek egy-egy félrevezető elnevezés kapcsán – emelte ki a TVE külső munkatársa. Például éppen ebből a felmérésből derült ki az is – fűzte hozzá –, hogy egy-egy túlnyomórészt zöld színű csomagolás vagy a „vital” szó használata – ami ökológiai tartást sugallt – semmire nem garancia, mert „csak” alternatív tartásból származott a tojás.
Néhány jótanács
- A piac nem garancia! Sajnos ahogy a zöldségeknél és gyümölcsöknél is igaz, egy piac területe még nem garancia a háztáji, kistermelői forrásra. Érdemes megkérdezni az eladót vásárlás előtt, hogy milyen tartásból és mikori tojásrakásból származik az áruja.
- Ne a dobozon látható kép alapján döntsünk! Vásárlásnál ne a kép színét nézzük, inkább a minősítéseket ellenőrizzük!
- Ahány kistermelő, annyi szokás. Ha mindenképp helyi kistermelőtől szereznénk be a tojásokat, ajánlások útján jussunk el a gazdáig. Többen beszámoltak már csalódásról, ami akkor érte őket, amikor kitudódtak a tartási körülmények részletei.
- Ismerjük a szabványt! A tojásszabványméretekhez kötelező súly is társul, amit – ha nem vagyunk biztosak a szemmértékünkben – könnyedén ellenőrizhetünk a zöldséges részlegen. Pár gramm különbség már méreteltérésnek számíthat, és jelentős árkülönbséghez is vezethet.
Borítókép. Illusztráció: Auchan áruház (fotó: Kallus György/Világgazdaság)
