Minden próbát kiállt tíz éve alatt a rezsicsökkentés

Az energiaellátás folyamatos biztosítása is hozzájárul ahhoz, hogy továbbra is stabilan alacsonyak maradhassanak a lakossági tarifák – vonható le a Századvég keddi rendezvényén elhangzottakból. A Rezsikonferencián szó esett új gázbeszerzési lehetőségekről is.

Rezsi csökkentés 20220106 Budapest Fotó Bach Máté Magyar Nemzet Fotó: Bach Máté

Hiába bújnának ki a gázpalackok gyártói a rezsicsökkentés szabálya alól, hamarosan bezárul a jogi kiskapu 

– jelentette be Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Századvég Közéleti Tudásközpont keddi Rezsikonferencia című rendezvényén. Mint kifejtette: a jogszabály szerint a 11,5 kilogrammos PB-gázpalackok esnek a hatósági árszabályozás hatálya alá, ezért néhány vállalat 10,9 kilogrammos kiszerelés gyártásába kezdett, így emelhetett a gáz árán. Németh Szilárd jelezte, hogy hamarosan benyújtja a jogszabály-módosítási javaslatát, amellyel biztosítható a kerülőút lezárása.

Ártriplázásra 25 százalékos csökkentés

Németh Szilárd kijelentette, hogy a rezsicsökkentés politikája a tízéves fennállás alatt mindent túlélt, ideértve a baloldali támadások mellett a világgazdasági kihívásokat is, hiszen folyamatosan biztosította a megfizethető energiabiztonságot a lakosságnak. Felidézte, hogy 

a villamos energia lakossági árának növelésére 2002 után 15 alkalommal adott engedélyt a baloldali kormány, így a tarifa megduplázódott, 24 forintról 48 forintra emelkedett kilowattóránként, további profitot biztosítva az akkor még külföldi – részben állami – kézben lévő szolgáltatóknak, akkor is, amikor a világpiaci árak csökkentek, ez pedig önmagában is gerjesztette az inflációt. 

A gáztarifák 2002 szeptemberétől 45 forintról 138-ra ugrottak kilowattóránként, ami 206 százalékos emelkedést jelent. Ma 37,45 forintot fizetünk ugyanennyi földgázért. Németh Szilárd a helyzet visszásságára utalva emlékeztetett arra is, hogy a lakossági díjszabás intézményét az Európai Unió annak idején kifejezetten szociális megfontolások alapján, a fogyasztók védelme érdekében alakította ki.

A drágulásokat az Orbán-kormány 2012-ben megállította, majd három lépésben több mint 25 százalékkal csökkentette. A tarifák 2015 óta változatlanok, tavaly decemberben már a legalacsonyabbak voltak az európai fővárosok összehasonlításában. A Fidesz alelnöke jelezte, hogy számításaik szerint

ha ma baloldali kormány lenne hatalmon, az áramért legalább 75,4 forintot, a gázért pedig 320 forintot kellene fizetni. Most, a rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagos magyar család évi 386 ezer forintot takarít meg.

Az ellátásbiztonság továbbra is elsődleges

Évente négyszázmilliárd köbméter földgázt használ fel Európa, amiből 330 milliárdot importálnak, vagyis több mint nyolcvan százalékát. Az import fele Oroszországból származik – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt. Az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt szankcionáló döntések között eddig az energiaellátást potenciálisan veszélyeztetők nem születtek, a további lépésekről szóló viták is ennek örvén zajlanak a tárcavezető ismertetése szerint.

Felidézte, hogy Magyarország gázellátása infrastrukturális szempontból és a tavaly ősszel kötött orosz–magyar hosszú távú gázszerződés révén is biztosított, és elmondta, hogy

jelenleg három új ellátási forrásról egyeztet a kormány: Egyiptomból és Izraelből érkezhet gáz, valamint folytatódnak a tárgyalások ez ügyben Azerbajdzsánnal is.

Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az európai gáztárolók mai feltöltöttsége összesen nem éri el a harminc százalékot, és igaz, hogy kifelé tartunk a fűtési szezonból, de el is kezdődik áprilisban a betárolás a következő télre.

Mindez olyan környezetben, amelyben a tőzsdei gázárak hatszor magasabbak, mint másfél évvel ezelőtt. 

– Nagy kérdés energetikai szempontból, hogy veszélyeztetik-e a szankciók a beszerzést, de egyelőre ilyesmi nem látszik – mondta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a konferencia egyik panelbeszélgetésén. Hangsúlyozta: rövid távon nem igaz, hogy pótolható cseppfolyósított földgázzal (LNG-vel) az orosz import, hiszen a fogadókapacitást tekintve legfeljebb mindössze tízmilliárd köbméterről lehet szó. Megerősítette, hogy a fűtési szezon alatti ellátás biztosított, de a betárolásra és például a műtrágyagyártásra kifejezetten negatív hatással lehetnek az esetleges ellátásbeli problémák illetve az, hogy a bizonytalanság miatt folyamatosan emelkedik a földgáz ára a tőzsdén.
 

Paks II olcsó energiája elengedhetetlen

A rezsicsökkentés eredményeinek fenntartásához szükséges a belföldön, olcsón megtermelt villamos energia is. – Ha nem építjük meg a két új paksi atomerőművi blokkot, rövid idő alatt úgy járunk, mint Németország, ahol a villamos energia mostanra a lakosságnak szinte megfizethetetlen – most a magyarországinak az ötszöröse –, de a vállalati felhasználóknak is nagyon drága az áram – hívta fel a figyelmet Süli János, a Paks II projektért felelős tárca nélküli miniszter. Kiemelte:

 a paksi atomerőműben termelt áram kilowattórája jelenleg 12,2 forint, a naperőműveké 32-34 forint – a lakossági tarifa 37 forint –, ám míg az előbbi szinte folyamatosan (mintegy kilencven százalékban), az utóbbiak csak időszakosan (14–16 százalékosan) állnak rendelkezésre.

A Paks II beruházás menetrendje szerint 2029–2030-ra kell elkészülnie a két blokknak, addig áll rendelkezésre a költségek nyolcvan százalékát fedező, tízmilliárd eurós orosz hitelkeret. A ma működő paksi blokkok ötven évre meghosszabbított üzemideje 2032 és 2037 között jár le, addig is a hazai áramfelhasználás 30-32 százalékban importból, világpiaci áron biztosítható.

Biztonságos, megfizethető és tiszta energia

– Biztonságos, megfizethető és tiszta ellátást szeretnénk, nem pusztán öncélú zöldítést – hangsúlyozta Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára az előadásokat követő panelbeszélgetésen. – A megújuló alapú energia előnye, hogy helyben elő tudjuk állítani, viszont nem áll mindig rendelkezésre, ezért szükségesek az alaperőművek, amelyek biztosítják minden pillanatban az ipar és a lakosság ellátását.

A teljesen zöldalapú előállítás nem lehetséges, és persze zöldíteni kell, amennyire csak lehet, de egészséges energiamixben kell gondolkodni, aminek a gyorsan indítható és rugalmas gázerőművek is részét képezik.

1990 óta 34 százalékkal csökkentette Magyarország a karbonkibocsátását, ezzel a tíz legjobb uniós tagállam között van. Ausztria ezzel szemben ez idő alatt növelte a kibocsátását – ismertette a szakpolitikus.
 

Borítókép: A rezsicsökkentés politikája bizonyított, minden magyar lakosnak segítséget jelent (Fotó: Bach Máté/Magyar Nemzet)