Hiába bújnának ki a gázpalackok gyártói a rezsicsökkentés szabálya alól, hamarosan bezárul a jogi kiskapu
– jelentette be Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke a Századvég Közéleti Tudásközpont keddi Rezsikonferencia című rendezvényén. Mint kifejtette: a jogszabály szerint a 11,5 kilogrammos PB-gázpalackok esnek a hatósági árszabályozás hatálya alá, ezért néhány vállalat 10,9 kilogrammos kiszerelés gyártásába kezdett, így emelhetett a gáz árán. Németh Szilárd jelezte, hogy hamarosan benyújtja a jogszabály-módosítási javaslatát, amellyel biztosítható a kerülőút lezárása.
Ártriplázásra 25 százalékos csökkentés
Németh Szilárd kijelentette, hogy a rezsicsökkentés politikája a tízéves fennállás alatt mindent túlélt, ideértve a baloldali támadások mellett a világgazdasági kihívásokat is, hiszen folyamatosan biztosította a megfizethető energiabiztonságot a lakosságnak. Felidézte, hogy
a villamos energia lakossági árának növelésére 2002 után 15 alkalommal adott engedélyt a baloldali kormány, így a tarifa megduplázódott, 24 forintról 48 forintra emelkedett kilowattóránként, további profitot biztosítva az akkor még külföldi – részben állami – kézben lévő szolgáltatóknak, akkor is, amikor a világpiaci árak csökkentek, ez pedig önmagában is gerjesztette az inflációt.
A gáztarifák 2002 szeptemberétől 45 forintról 138-ra ugrottak kilowattóránként, ami 206 százalékos emelkedést jelent. Ma 37,45 forintot fizetünk ugyanennyi földgázért. Németh Szilárd a helyzet visszásságára utalva emlékeztetett arra is, hogy a lakossági díjszabás intézményét az Európai Unió annak idején kifejezetten szociális megfontolások alapján, a fogyasztók védelme érdekében alakította ki.
A drágulásokat az Orbán-kormány 2012-ben megállította, majd három lépésben több mint 25 százalékkal csökkentette. A tarifák 2015 óta változatlanok, tavaly decemberben már a legalacsonyabbak voltak az európai fővárosok összehasonlításában. A Fidesz alelnöke jelezte, hogy számításaik szerint
ha ma baloldali kormány lenne hatalmon, az áramért legalább 75,4 forintot, a gázért pedig 320 forintot kellene fizetni. Most, a rezsicsökkentésnek köszönhetően egy átlagos magyar család évi 386 ezer forintot takarít meg.
Az ellátásbiztonság továbbra is elsődleges
Évente négyszázmilliárd köbméter földgázt használ fel Európa, amiből 330 milliárdot importálnak, vagyis több mint nyolcvan százalékát. Az import fele Oroszországból származik – erről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beszélt. Az Oroszországot az Ukrajna ellen indított háború miatt szankcionáló döntések között eddig az energiaellátást potenciálisan veszélyeztetők nem születtek, a további lépésekről szóló viták is ennek örvén zajlanak a tárcavezető ismertetése szerint.
Felidézte, hogy Magyarország gázellátása infrastrukturális szempontból és a tavaly ősszel kötött orosz–magyar hosszú távú gázszerződés révén is biztosított, és elmondta, hogy
jelenleg három új ellátási forrásról egyeztet a kormány: Egyiptomból és Izraelből érkezhet gáz, valamint folytatódnak a tárgyalások ez ügyben Azerbajdzsánnal is.
Egyúttal arra is emlékeztetett, hogy az európai gáztárolók mai feltöltöttsége összesen nem éri el a harminc százalékot, és igaz, hogy kifelé tartunk a fűtési szezonból, de el is kezdődik áprilisban a betárolás a következő télre.
Mindez olyan környezetben, amelyben a tőzsdei gázárak hatszor magasabbak, mint másfél évvel ezelőtt.
– Nagy kérdés energetikai szempontból, hogy veszélyeztetik-e a szankciók a beszerzést, de egyelőre ilyesmi nem látszik – mondta Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. Energia- és klímapolitikai üzletágának vezetője a konferencia egyik panelbeszélgetésén. Hangsúlyozta: rövid távon nem igaz, hogy pótolható cseppfolyósított földgázzal (LNG-vel) az orosz import, hiszen a fogadókapacitást tekintve legfeljebb mindössze tízmilliárd köbméterről lehet szó. Megerősítette, hogy a fűtési szezon alatti ellátás biztosított, de a betárolásra és például a műtrágyagyártásra kifejezetten negatív hatással lehetnek az esetleges ellátásbeli problémák illetve az, hogy a bizonytalanság miatt folyamatosan emelkedik a földgáz ára a tőzsdén.