Csütörtök reggel az orosz–ukrán háború kitörésének hírére megawattóránkénti 120 eurós áron nyitott a földgáz a legnagyobb európai gáztőzsdén, a holland TTF-en. A márciusi, áprilisi és májusi határidős jegyzések ára végül 132–134 eurónál állapodott meg.
Mindez ötvenszázalékos drágulást jelent egyetlen nap alatt, ami nagyfokú piaci bizonytalanságot jelez annak ellenére, hogy az Oroszországból Európába érkező vezetékes szállítások nemcsak zavartalanok, de kissé emelkedett is a mennyiségük.
A Gazprom orosz gázipari monopolcég közlése szerint az Ukrajnán keresztül érkező tranzit nőtt, a megrendelt mennyiség szerdán hatvanmillió köbméter volt, csütörtökön 83 millió. Az osztrák OMV is megerősítette, hogy nincs fennakadás a szállításokban.
Ennél jobban is elszabadulhatott volna a gáz ára
Egyes szakértők szerint pánikvásárlás látható a piacon, hiszen a Krím 2014-es annektálása során sem akadozott vagy állt le a szállítás. Ám nem biztos, hogy ennyire egyszerűen leírható a helyzet, hiszen nem látni, okoznak-e esetleg olyan fizikai károkat a harcok az infrastruktúrában, hogy a szállítás egy része ellehetetlenüljön. Emellett az is tény, hogy mindkét félnek fontos a zavartalan export-import fennmaradása.
– Amikor tőzsdei árakról beszélünk, határidős jegyzésekről van szó, tehát a fizikai leszállítás később történik, mint az ügylet megkötése. Ennél fogva a piaci szereplők a későbbi, potenciális szállítási kockázatokat is beárazzák, ezért az emelkedő ár részben annak a következménye, hogy egyre nagyobb az esélye valamilyen probléma fellépésének. Mindezt attól függetlenül gondolják a kereskedők, hogy látják, a tényleges szállítás jelenleg zavartalan – mondta a Magyar Nemzetnek Hortay Olivér, a Századvég energia- és klímapolitika üzletágának vezetője.
Szerinte érdemes a mostani áremelkedést összevetni a decemberi ártüskével, amikor megawattóránkénti 160 euró fölé emelkedett a gázár azt követően, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezeték engedélyeztetésének csúszásáról érkezett német oldalról bejelentés. A mostani hírek és események jóval drámaibbak a decemberinél, mégsem érte el a gázár a spotpiacon az akkori értéket.
– Igaz az is, hogy decemberben még igen hideg időjárás uralkodott a kontinensen, és a fűtési szezon java hátra volt, most pedig a vége felé tartunk, így ellátásbiztonsági szempontból nem olyan jelentős a kockázat, mint akkor. Ráadásul a különlegesen enyhe tél Európa segítségére volt, emiatt most minden jel szerint annak ellenére, hogy rekordalacsony betárolt készletekkel vágott neki Nyugat-Európa a fűtési szezonnak, mégis kihúzza tavaszig – magyarázta a szakértő, miért nem alakult ki nagyobb pánik a gázpiacon.
Az oroszokat sújtó további szankciók még ronthatnak a helyzeten
Eközben a két legfontosabb olajfajta, az észak-amerikai WTI és az Európában mérvadó Brent is nyolc százalék feletti drágulást ért el napközben, utóbbi öt dollárral is átlépte a lélektani, hordónkénti százdolláros határidős jegyzésárat, amire 2014 óta nem volt példa. A WTI épphogy nem érte el a kerek értéket, majd lapzártánkra mindkettő kissé veszített értékéből, öt- hétszázalékos emelkedéssel állt 103 és 97 dollár környékén. Megjegyzendő, hogy Magyarországra főleg orosz olaj, az Urals fajta érkezik.
– Az olaj terén nem annyira erős Európa orosz importtól való függősége, mint a gáz esetében, de mindkét területen a SWIFT nemzetközi fizetési rendszertől való eltiltás lehetősége is oka a feszültségnek, és az olajárakat inkább ez nyomta felfelé.
A pénzügyi szankciók bevezetésével a nemzetközi tranzakciók meghiúsulnának, ami mindkét félnek kedvezőtlen lenne. Oroszországnak a bevétel kiesését, Európának az ellátásbiztonság veszélybe kerülését okozná a lépés, hiszen az európai vevők nem tudnának fizetni az orosz energiahordozóért
– mondta Hortay Olivér. Rámutatott: a mostani helyzet egyébként Moszkvának nem kedvezőtlen, hiszen a magas árak miatt most a Gazpromnak elég kevesebbet exportálnia ahhoz, hogy továbbra is jelentős árbevételt realizáljon.
Borítókép: A Gazprom Amur gázállomása. Ma többet küldtek Európába (Fotó: Pavel Lvov/Sputnik via AFP)
