Megállapodás született az Oroszországtól való újabb hosszú távú gázvásárlás minden részletéről – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután hétfőn Szentpéterváron megbeszélést folytatott Alekszej Millerrel, a Gazprom igazgatótanácsának elnökével.
– Minden kérdésben megállapodtunk, arra kezet fogtunk, így már csak a szövegezés van hátra. Erre szeptemberben sor kerül, és a hó végéig aláírjuk – mondta a tárcavezető.
Sikerült megállapodni az árban is, ami a miniszter elmondása szerint jóval kedvezőbb, mint amit a most lejáró, 1995-ben megkötött szerződés alapján fizetett a magyar fél. – Ez lehetővé teszi a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartását, vagyis azt, hogy továbbra is a magyar fogyasztók fizessék az egyik legalacsonyabb rezsiszámlát egész Európában. Mindez azt jelenti, hogy teljesítettük, amit ígértünk: Magyarország gázellátása továbbra is hosszú távon kiszámítható és biztonságos marad – nyilatkozott Szijjártó Péter.
E szerződés alapján indul majd meg a gázszállítás október elsejétől Magyarország irányába. Szijjártó Péter elmondta, hogy
a megállapodás tíz plusz öt évre szól úgy, hogy tíz év után van opció a vásárolt mennyiség módosítására, adott esetben csökkentésére.
A szerződés évi négy és fél milliárd köbméter gáz megvásárlására vonatkozik, ezt a Gazprom két útvonalon szállítja Magyarországra:
- három és fél milliárd köbmétert déli irányból, az október 1-jétől üzembe álló szerb-magyar interkonnektoron keresztül,
- illetve egymilliárd köbmétert Ausztria felől.
Ukrajna irányából tehát ezek alapján nem érkezik októbertől gáz magyarországi felhasználásra, legalábbis ezen szerződés keretében.
Mindez ugyan nem jelenti azt, hogy teljesen elzárnák a csapokat Beregdarócnál. Az infrastruktúra továbbra is működik, Ukrajna ezzel a döntéssel nem veszíti el teljesen tranzitország szerepét, hiszen az elmúlt évtizedekhez hasonlóan ezen az útvonalon – és egyúttal Magyarországon keresztül – is teljesítenie kell a Gazpromnak más nyugati irányú szállításait. Ha pedig szerencséje van, Ukrajna az így felszabaduló kapacitást máshogyan értékesítheti.
Ugyanakkor több mint jelzésértékű, hogy hosszú távon nem számolnak a felek az igen régóta rendelkezésre álló ukrán útvonallal. Moszkvának nem újdonsült célja, hogy a nyugati irányú gázszállítás megkerülje Ukrajnát, tekintettel az árakat és a mennyiségeket érintő folyamatos vitákra. Ezek vezettek az emlékezetes, 2009. január 1-i eseményhez, amikor Oroszország leállította a gáz küldését, a helyzet pedig csak 11-én oldódott meg.
A Gazprom már ezt megelőzően elindította a Déli Áramlat nevű gázvezeték-projektjét, amely Oroszországból a Fekete-tengeren, a Balkánon és Magyarországon keresztül ért volna el Ausztriába. A projektet az Európai Bizottság fenntartásai miatt le kellett fújnia 2015-ben, de 2011-re már elkészült az Oroszországot Németországgal a Balti-tengeren közvetlenül összekötő Északi Áramlat első vezetékével.
Az Északi Áramlat 1 és 2 projekteket kivitelező cégekben közvetlenül birtokol 51 százalékos a Gazprom. A szomszédunknál a beruházást elvégző Gastrans pedig szerb–orosz tulajdonú.
Az utóbbi társaság szerepe azért lényeges, mert miután a Déli Áramlat eleste nem tántorította el a Gazpromot, új útvonalat és más üzleti konstrukciót felállítva ér révbe október 1-jén a törekvése, mégpedig a szerb–magyar nagynyomású rendszerek összekötése révén meginduló szállítással.
(A borítókép illusztráció. Forrás: MTI/Rosta Tibor)
