időjárás 3°C Nándor 2021. October 19.
logo

Záróakkord a szerb határon – közeledik a gázkorszak vége

Somogyi Orsolya
2021.07.19. 06:44
Záróakkord a szerb határon – közeledik a gázkorszak vége

Nagyjából ötvenmilliárd forintot nem kell kifizetniük az ipari és a lakossági fogyasztóknak a következő évtizedekben a rendszerhasználati díjakon keresztül, ennyibe került volna az a gázvezeték-fejlesztés, ami helyett más megoldást talált a Földgázszállító Zrt. Az új szerbiai betáplálási pont várhatóan rögtön annyira jelentős lesz, mint az ukrán vagy az osztrák.

Több tíz milliárdos infrastrukturális beruházás helyett a meglévő kapacitások optimálisabb kihasználása mellett döntött a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH), amely az erről szóló tízéves hálózatfejlesztési határozatot vasárnap tette közzé a honlapján.

A változtatásnak a magyar–szerb földgázrendszerek összeköttetésében van szerepe, amely egyszersmind az egyik legfontosabb betáplálási ponttá fejlődik.

Amint arról lapunk is beszámolt, a befejezéséhez közeledik a déli határon a nemzetközi projekt, éppen vasárnap volt két hete, hogy elkészült az úgynevezett aranyvarrat, vagyis összehegesztették a magyar és a szerb oldalon kiépített, 1200 milliméteres földgázvezetékeket. A szerb és a magyar nagynyomású földgázvezeték-rendszer fizikai összekapcsolása után október 1-jétől ez lesz a hatodik nagy teljesítményű betáplálási pont, a kereskedők így eggyel több lehetőség közül választhatják ki a legolcsóbb és legbiztonságosabb forrást.

A nagy európai gázvezeték-projektek egyik záróakkordja lehet a Horgosnál összehegesztett két vezeték, és a kapcsolódó fejlesztések
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI

A magyar–szerb határ és Kiskundorozsma között megvalósuló 15 kilométernyi vezetékberuházással új, évi hatmilliárd köbméteres (illetve nyolc és fél milliárd, erre rögtön visszatérünk) betáplálási pont

az előzetes piaci felmérések alapján rögtön dominánssá is válik az ukrajnai és az osztrák betáplálási pontok mellett.

A tavalyi fejlesztési határozat alapján egy 67 kilométeres csővel kellett volna megvalósítani a nyolc és fél milliárd köbméteres kapacitást. Ám a MEKH elfogadta az FGSZ Földgázszállító Zrt. új hálózatfejlesztési javaslatát, amely szerint ugyanez rendszeroptimalizációval is megoldható. A vezeték beruházási költsége piaci információk alapján nagyságrendileg

ötvenmilliárd forint lett volna, ezt sikerült most megtakarítani, vagyis ezt az összeget nem kell kifizetniük a lakossági és az ipari fogyasztóknak

a rendszerhasználati díjakon keresztül. Az október 1-jei határidő ezzel együtt is tartható.

A szakma úgy látja, hogy most tart a földgáz-infrastruktúra kulcsfontosságú elemei fejlesztésének végén, tehát

a jelenleginél több vezetékre nemigen lesz szükség Európában.

Ezt tükrözi például az az elfogadás előtt álló javaslat is, amely szerint az európai hálózatfinanszírozási eszköz (CEF) közös érdekeket szolgáló beruházásai (PCI) között a hatodik körben már nem lesznek támogathatók a földgázprojektek (a következő, ötödik körről a közeljövőben születik döntés). De a Fit for 55 megalkotói is foglalkoztak a témával, más kérdés, hogy Magyarország (és várhatóan más országok) vétója miatt nem léphet életbe a múlt heti formájában meghirdetett csomag. Az viszont tény, hogy a karbonkvóta ára az elmúlt másfél évben megtízszereződött, releváns elemmé vált az energetikában, ezért

a szénhidrogén-alapú energiatermelés jóval költségesebbé vált a korábbinál, más irányba kell fordulniuk a fejlesztéseknek.

A CEF, illetve az általa támogatandó összeköttetési projektek az orosz–ukrán gázvita 2000-es évek eleji fellángolásának következménye, lényegében azzal a céllal valósulnak meg a beruházások, hogy Európa minden országának biztonságos földgázellátása legyen. Eközben Oroszországnak célja is Ukrajnát mint tranzitországot megkerülni, ezért azzal is kell számolnia Kelet-Európának, hogy akár végleg megszűnik az onnan érkező szállítás. A több másik megoldás egyike a szerb–magyar interkonnektor, amelyet szomszédunknál a szerb–orosz tulajdonú Gastrans épít, vagy éppen az Északi Áramlat 1 és 2 – a déli cégben leányvállalatán keresztül, az északi projektcégben közvetlenül birtokol 51 százalékot a Gazprom.

A Gazprom északi kerülőútjának kapacitása hamarosan megduplázódik
Fotó: Maxim Shemetov / Reuters

Idetartozik, hogy a napokban megjelent a Magyar Közlönyben az a rendelet is, amely szerint egyéves időszakra nyitotta meg a MEKH a kapacitásra való pályázást. Így a hazánkban jelenleg kereskedőkön keresztül jelenlévő domináns eladó, a Gazprom sem kötheti le nagyon hosszú távra a piacot, vagyis kvázi kiegyenlítettek a versenyfeltételek a magyarországi kereskedelmi engedéllyel rendelkező vállalatok között.

Igaz, a realitás az, hogy jelentős alternatív forráslehetőség hiányában vélhetően továbbra is a Gazprom marad a domináns beszállító.