Még soha nem történt ilyesmi, csökkent a világ szénerőművi kapacitása

Az idei első fél évben fordult elő először, hogy világszerte több szénerőművet állítottak le, mint amennyi újat üzembe helyeztek. Elsősorban az Egyesült Államokban és Európában mondtak le a szenes kapacitásokról, Ázsia egyelőre kitart a technológia mellett.

A Rajna-vidéki Neurath településen is küzdenek a légszennyezéssel Fotó: Reuters

Több szénerőművet zártak be az év első felében, mint amennyi újat üzembe helyeztek világszerte, emiatt most következett be először, hogy csökkent a globális szenes áramtermelő kapacitás – derült ki az amerikai Global Energy Monitor kimutatásából, amelyet a The Guardian idézett.

Világszerte összesen 72 GW tervezett szenes kapacitás megépítésétől álltak el, de 190 GW-nyi beruházás továbbra is halad.

Az elnöknek ellenálló piaci folyamatok

Míg 18,3 gigawatt (GW) új szenes kapacitást állítottak szolgálatba, addig 21,2 GW-ot állítottak le végleg, ebből 8,3 GW-t az Európai Unió területén és 5,4 GW-ot az Egyesült Államokban, dacára Donald Trump korábbi választási ígéretének, amely szerint feltámasztotta volna a szénszektort. Vagyis valamilyen mértékben biztosan beigazolódtak az akkori optimista várakozások: több piaci szereplő annak idején úgy nyilatkozott, hogy az energiaipar folyamatai már elindultak a karbonmentes irányba, ezt pedig az elnöki intézkedések sem állíthatják meg.

Az angliai Ratcliffe szénerőmű ezen a tavaszon sokat pihent
Fotó: Darren Staples/Reuters

Spanyolország a szenes kapacitásainak felét, Nagy-Britannia a harmadát állította le úgy, hogy két hónapon át egy szénerőművét sem működtette. Japán 1,8 GW új szenes kapacitást nyitott meg, de jelezte, hogy száz kisebb egységet állít le, míg

Németország üzembe helyezte 1,1 GW-os erőművét Dattelnben.

Bejelentette ugyanakkor a szén kivezetését legkésőbb 2038-ig. (Összevetésképpen, a magyarországi áramtermelés feléért, a fogyasztás harmadáért felelős Paksi Atomerőmű kapacitása nagyjából 2 GW).

A dattelni szénerőmű új blokkja a lehetőségekhez képest korszerű, de várhatóan nem működik sokáig
Fotó: Uniper Energy

Átgondolták a beruházásokat a járvány nyomán

A világ legjelentősebb üvegházhatású gázkibocsátója Kína, itt működik az összes szénerőmű kétharmada, illetve az építés alatt álló egységek kilencven százaléka. A világ szénalapú villamos energiájának felét itt állítják elő. A koronavírus-járvány az ázsiai óriásban is visszavetette az áram iránti igényt, és hasonlóan más országokhoz, Kínában is a szénalapú termelést fogták vissza: június végéig negyven százalékkal kevesebbet, 11,4 gigawattot (GW) állítottak elő a szilárd fosszilis energiahordozóból, mint 2019 első félévében (19,4 GW).

A pandémia nyomán kialakult gazdasági válság India szenes döntéseire is hatással volt: ugyan átadott egy viszonylag kicsi, 0,9 MW kapacitású új létesítményt, de eközben leállított 1,2 GW-ot és 27 GW kapacitás megépítésétől lépett vissza. Annak ellenére, hogy

Indiában és Kínában is nagyjából félgőzzel üzemelnek a szénerőművek a járvány miatt, ám ott mégis több létesítmény megépítését hagyták jóvá, mint 2016 óta bármelyik évben.

Eközben Vietnám, Banglades és Egyiptom is ígéretet tett, illetve bejelentette, hogy a megújuló alapú beruházások és a gázüzemű erőművek javára csökkenti az új szénerőművi fejlesztéseit. Indiában például azért döntöttek így, mert a zöldárammal nem képes versenyre kelni a szénalapú, amit ezért nincsen kinek eladni.

A járvány és a gazdaság bezuhanása mellett az is hátráltatta a szénalapú áramtermelést, hogy három éve folyamatosan drágul a karbonkvóta (az öt dollár körüli érték megötszöröződött), szigorodtak a kibocsátási szabályok, emiatt más termelési módok gazdaságosabbá váltak, főként a megújulóalapúak. A szénkorszak hanyatlása tulajdonképpen, ha haloványan is, de már tavaly megmutatkozott, amikor nagyjából három százalékkal csökkent a szénalapú áramtermelés.

Nem szabad leállni a bezárásokkal

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületnek (IPCC) előrejelzése szerint a mai felére kell zuhannia a szénalapú áramtermelésnek 2030-ra, csak így tartható a globális felmelegedés két Celsius-fok alatt az ipari korszakhoz képest. A 1,5 fokos határon belül maradáshoz a kapacitások 75 százalékát kellene az évtized végéig kivezetni.