Az elmúlt év gyakori témája a globális felmelegedés megfékezését szolgáló javaslatoké és intézkedéseké volt úgy világszerte, mint Magyarországon. A magyar kormány a héten publikálja a frissített nemzeti energia- és klímatervét teljes terjedelmében, a dokumentumban a korábbi nyilatkozatok szerint ambiciózus, de észszerű célok szerepelnek. Ezek egyike, hogy a magyar gazdaság 2050-re elérje a klímasemlegességet, összhangban az Európai Unió céljaival. Sok kicsi sokra megy, de az EU, pláne hazánk, egyedül nem képes megmenteni a világot. Míg az unió tagállamai összesen az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának kilenc százalékáért, a magyar gazdaság mindössze 0,13 százalékáért felel. Az uniós szén-dioxid-kibocsátás egy százaléka róható fel Magyarországnak.
A világranglistát a globális karbonemisszió közel harmadával Kína vezeti, ezt követi az Egyesült Államok 15 százalékkal és a már említett EU, a negyedik helyen pedig India egyedül hét százalékért felelős. Az utóbbi, 1,36 milliárd lakosú ázsiai országnak előbb meg kellett oldania, hogy mindenkihez eljusson a villamos energia, majd pedig azt, hogy annak forrása lehetőleg tiszta legyen. Az ország a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint szép fejlődést mutatott fel e téren, ami részben összefügg egy másik javuló kategóriával, az úgynevezett tiszta főzéssel. Sok helyütt jellemző ugyanis, hogy a lakosok az ételüket a szabad tűzön készítik el, a szokás okozta beltéri légszennyezés elsősorban a nők és a gyerekek egészségét károsítja. Az indiai kormány a gázpalackos főzést ösztönzi, az elmúlt években csaknem nyolcvanmillió háztartás tért át erre a főzési módra, a vezetékes földgázszolgáltatás kiépítésével együtt pedig az otthonok 98 százalékában ma már tisztább energiával főzhetnek.
Fotó: Reuters
Jó eredményeket értek el Indiában az áramszolgáltatás terjesztésében is. A kormány a „háztáji” napelemek telepítését is ösztönzi, utóbbi a tiszta főzés mellett a háztartásokban előforduló akkumulátorok töltését is megkönnyíti. Mintegy 700 millió ember otthonába vezették be 2010 és 2018 között az áramot, és míg negyedszázada a lakosság fele nem használta a villamos energiát, ma már közel százszázalékos a szolgáltatás lefedettsége. Ennek eredményeként viszont 2040-re az ország áramigénye a mainak háromszorosára ugorhat (összes energiaigénye pedig duplázódás előtt áll). Vagyis kulcsfontosságú, hogy az országnak az energiaellátásban meghozandó döntései a klímasemlegesség irányába mutassanak. Ahogyan Fatih Birol, az IEA főigazgatója fogalmazott: India döntései nemcsak az állampolgárai, hanem az egész bolygó jövőjére nézve meghatározók lesznek. Jelenleg az Indiában előállított áram negyede származik megújuló forrásból, víz-, nap- és szélerőművek termeléséből. Ez ma mintegy 80 gigawattot tesz ki, de 2022-re várhatóan 175-re nőhet a zöldkapacitás, a távolabbi jövőben pedig akár 450-re. A nagy lendülethez értelemszerűen sok pénz szükséges, illetve elengedhetetlen az említett időjárás-alapú megújuló technológiák megfelelő megközelítése – hívta fel a figyelmet a főigazgató a Hindustan Timesnak írt véleménycikkében, a megoldások viszonylagos megbízhatatlanságára utalva.
