időjárás -7°C Timót 2022. January 24.
logo

Csak a gazdagoknak nem gond a karbonadó

Somogyi Orsolya
Forrás: szazadveg.hu
2021.07.15. 16:36
Csak a gazdagoknak nem gond a karbonadó

Várható környezetvédelmi haszna csekély, azonban jelentős energiaár-növekedéshez vezet, súlyos terhet ró a családokra, nem veszi figyelembe a tagállami különbségeket, ezért a Századvég Gazdaságkutató nem javasolja az Európai Bizottság Fit for 55 nevű klímavédelmi csomagjának hatályba léptetését. Aggályos az is, hogy a jogszabályok növelnék a társadalmi különbségeket.

Többek között az Európai Unió kohézióról szóló alapelvét is sérti az az új klímavédelmi javaslatcsomag, amelyet a minap mutatott be az Európai Bizottság – mutatott rá a Századvég Gazdaságkutató Intézet a lapunknak küldött elemzésében. Amint arról beszámoltunk, a Fit for 55-ben foglalt hosszú távú cél szerint az Európai Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig – a világon elsőként – klímasemlegessé válna az egész kontinens. Az Európai Tanács tavaly decemberben fogadta el a korábbi negyvenszázalékos csökkentési célszám szigorítását.

Megreformálná a tervezet az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszert, az energiaadózásról és -hatékonyságról szóló rendeleteket, továbbá kialakítana egy szociális klímaalapot is, valamint teljes közlekedéspolitikai fordulatot irányoz elő.

Háztartási adó

Ezek közül a Századvég az elemzésében – összhangban a kormányzati állásponttal – a csomag kritikus elemének nevezte az új, központi szén-dioxid-kereskedelmi rendszer bevezetését, amely a lakossági épületek és a közúti közlekedés energiafelhasználásából származó kibocsátásokat terhelné.

Az aggályokat tetézi, hogy a módosítással a kis szennyezők szabályozása tagállamiból uniós hatáskörbe kerülne, ami jövedelmi helyzettől, földrajzi adottságoktól és egyéb különbségektől független, egységes karbonárakat eredményezne.

Egyszerűbben fogalmazva: a háztartásokat újfajta adó, a karbonadó terhelné, vagyis automatikusan növekedne a rezsijük.

A kép illusztráció
Fotó: Pexels

Megtakarítás helyett sarc

Könnyen belátható, hogy a lakossági épületek és közlekedési eszközök energiahatékonysága, valamint az azokhoz használt tüzelőanyag típusa anyagi és egyéb okokból nehezen megváltoztatható adottságok. Az új háztartási adó ezért minimálisan eredményezné a fogyasztás (és ezzel a károsanyag-kibocsátás) csökkenését – írja a Századvég, és érdemes még a továbbiakat hozzátenni:

a pénzügyi megtakarítás lehetőségét is mérsékli, amely összeget a háztartások egyébként energiahatékonysági fejlesztésre, modernebb gépjárműre fordíthatnának.

Igaz, a tervek között szerepel egy úgynevezett szociális klímaalap létrehozása is, ami a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja nyomán 2025 és 2032 között több mint 72 milliárd eurót (több mint 25 ezermilliárd forintot) szabadít fel abból a célból, hogy Európa legszegényebb háztartásait is bevonják a zöldátmenetbe. Von der Leyen elnök és a bizottság zöldügyekben illetékes alelnöke, Frans Timmermans szerint „borzasztóan nehéz”, ám szolidáris lesz a zöldrendszer. Az ilyesfajta alapok problémája viszont rendszerint az, hogy

nehéz meghúzni a határt: ki számít még rászorulónak és már ki nem?

Ha ugyanis egy rosszabb anyagi helyzetben lévő család például ingyenesen házszigeteléshez jut, akkor a náluk akár csak kevésbé jómódú szomszéd hozzá képest máris komoly anyagi hátrányba kerül.

Minél vagyonosabb, annál energiahatékonyabb

A tervezet alkotóinak tehát különösen ügyelniük kellett arra az általános jelenségre, amely szerint a jobb anyagi helyzetben élők engedhetik meg maguknak az energiatakarékosabb életmódot, míg a kevésbé tehetősek azok, akik pazarlóbb épületekben laknak,

vagyis minél szegényebb egy család, annál nagyobb adó terhelné.

A gazdaságkutató az Európai Unió tagállamai közötti jövedelmi különbségek miatt elfogadhatatlannak tartja azt, hogy minden országban minden család fajlagosan ugyanannyit fizessen a károsanyag-kibocsátásai után. Az egységes költségek aránytalanul magas terhet rónának az alacsonyabb jövedelmű háztartásokra, ami csökkentené a tagállamok közötti kohéziót, ez pedig ellentétes az unió alapértékeivel.

Megsemmisülne a rezsicsökkentés

Idetartozik az az észrevétel is, amely szerint a bizottság javaslata erősen sértené az egyes tagállamok társadalmi elvárásaihoz illesztett szakpolitikai céljainak teljesülését, jelentős adminisztratív, gazdasági és szuverenitási problémákat generálna. Szembeötlő példa a lakossági rezsidíjaké, amelyek az unión belül abszolút értékben a legalacsonyabbak Magyarországon.

Éppen ezért nálunk növelné a legnagyobb mértékben a lakások fenntartásának költségét az egységesen bevezetendő adó.

Arra, hogy milyen társadalmi következményei lehetnek a brüsszeli javaslathoz hasonló szakpolitikai beavatkozásoknak, jó példa Franciaország, ahol három éve egy újonnan bevezetett üzemanyagadó miatt robbant ki a nemzetközi sajtóban sárga mellényes tüntetésként elhíresült társadalmi elégedetlenségi hullám – idézte fel a Századvég, hangsúlyozva, hogy a saját hazai és nemzetközi közvélemény-kutatása alapján az emberek többsége valamennyi tagállamban elutasítja a közös karbonadó bevezetését.

Súlyos negatív társadalmi hatásai és elhanyagolható környezetvédelmi haszna miatt a Századvég a jogszabályjavaslatot– jelenlegi formájában – nem tartja elfogadhatónak.

Magyar vétó az észszerűségért

Fontosnak tartja a kormány a károsanyag-kibocsátás csökkentését, de az Európai Unió a globális emisszió hét százalékáért felel – mondta Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a tagállamok többsége az eddigi vállalásokat sem tartotta be, ehhez képest az Európai Unió a lakossággal fizettetné meg a klímaterv költségeit. Ez, és a rezsicsökkentés eredményeinek veszélyeztetése a magyar kormány számára elfogadhatatlan, ezért nem fogja megszavazni, és mivel egyhangúságra van szükség a döntésben, az EU nem fogja tudni bevezetni a szabályozást.

Az eredeti cikket ITT érheti el.

(Borítókép: Illusztráció. Fotó: Pexels)