időjárás 23°C Jácint 2022. augusztus 17.
logo

Brüsszel vaskos árcédulát rak a kibocsátásra

Judi Tamara (Brüsszel)
2021.07.14. 17:35
Brüsszel vaskos árcédulát rak a kibocsátásra

Bemutatták ma Brüsszelben az uniós zöld átmenet legújabb részleteit. Az Európai Bizottság nemcsak a nagyvállalatokat érintő kibocsátáskereskedelmi rendszerhez nyúlna hozzá, hanem a lakosság fogyasztására közvetlenül hatással lévő uniós rendeletekhez is. A magyar kormány célja, hogy a környezetszennyezés költségeit ne a családok fizessék meg.

Rendkívül átfogó, tucatnyi szakpolitikát érintő és többszáz oldalas klímavédelmi reformtervezetet mutatott be ma az Európai Bizottság Brüsszelben. A Fit for 55 névre keresztelt csomag hosszú távú célja már ismert, eszerint az Európai Unió 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentené az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest, 2050-re pedig – a világon elsőként – klímasemlegessé tennék az egész kontinenst. Az uniós intézmények zöldülését jelzi, hogy Ursula von der Leyen elnök nem kevesebb, mint hat uniós biztossal karöltve mutatta be az ütemtervet, ami többek között az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját, az energiaadózásról és -hatékonyságról szóló rendeletek reformját, egy szociális klímaalap kialakítását, s lényegében teljes közlekedéspolitikai fordulatot irányoz elő.

– A gazdaságunk a jelenlegi formájában elérte a határait

– magyarázta a csomag szükségességét az elnök, aki szerint a tiszta energia és a körforgásos gazdaság jelenti Európa számára a jövőt, tehát a „karbonkibocsátásra mielőbb árcédulát kell rakni”. Mint arra felhívta a figyelmet, a tagállamok politikai szinten már rábólintottak az uniós klímatörvény végrehajtására, a bizottság most pedig ennek a kötelezettségnek a jogi részleteit dolgozza ki.

Az egyszerre megannyi biztos szokatlan látvány volt a bizottsági teremben Fotó: Európai Bizottság

Ennek keretében az EB 2030-ig csökkentené a főként vállalati szereplőkre, például a nehéziparra és a légi közlekedésre vonatkozó kibocsátáskereskedelmi rendszeren, az ETS-en belül kiosztható kvótákat. Sőt a rendszer hatályát is kiterjesztené, például a hajózási szektorra. Ehhez szorosan kapcsolódva pedig úgynevezett karbonvámot vetnének ki az EU-ba behozott egyes termékekre. A cél az, hogy

a szigorúbb szabályoknak való megfelelés, a kibocsátáscsökkenés semmiképp se jelentsen hátrányt az európai vállalatoknak.

Az EB egyébként azzal számol, hogy csak a szennyező árukra kivetett szén-dioxid-vám nyolc-kilencmilliárd eurós bevételt jelenthet évente. Felvázoltak egy úgynevezett szociális klímaalapot is, ami a kibocsátáskereskedelmi rendszer reformja nyomán 2025 és 2032 között több mint 72 milliárd eurót szabadít fel abból a célból, hogy Európa legszegényebb háztartásait is bevonják a zöld átmenetbe. Von der Leyen és a bizottság zöldügyekben illetékes alelnöke, Frans Timmermans szerint ugyanis „borzasztóan nehéz”, ám szolidáris lesz a zöldrendszer.

Utóbbival kapcsolatban persze bőven akadnak szkeptikusok, hiszen az Európai Bizottság azt az erőfeszítés-megosztási rendeletet is szigorítaná, amely a kisebb ipari vállalatok, a fűtés és a mezőgazdaság révén leginkább hatással van a lakosság fogyasztására. Itt Brüsszel a tagállami kibocsátásra vonatkozó, összes csökkentési teher értékét növelné,

óhatatlanul is lépéskényszerbe szorítva az árnövekedés ellen tiltakozó EU-országokat.

A következő hónapokban, években tehát a tagországoknak nemcsak az uniós intézményekkel, hanem egymással is meg kell egyezniük arról, hogy miképp lehet igazságos az átmenet, csökkentve az alacsonyabb jövedelmű tagállamok erőfeszítéseit. Nem csoda, hogy uniós berkekben a kérdés összetettsége, s a szokatlanul nagy joganyag láttán hosszú alkufolyamatra számítanak. – Biztos vagyok abban, hogy bizonyos tagországoknak egyes részek nem fognak tetszeni – mondta Frans Timmermans Brüsszelben, máris befenyítve a kritikusokat: mint fogalmazott, az ötvenöt százalékos célkitűzést valahogy mindenképp el kell érni, hiszen az immár uniós jogszabályba foglalt érték.

A magyar kormány részéről egyébként számos alkalommal leszögezték, hogy a szén-dioxid-kibocsátás költségeit nem viselhetik a lakosság, azon belül is a családok – az a többletszennyezésért felelős nagyvállalatok feladata. Mivel a klímapolitikai ügyek Brüsszelben a közeljövőben folyamatosan napirenden lesznek, a nemrég indult nemzeti konzultáció is kitér a karbonadóra. A kormány azt kérdezi, hogy a családoknak is, vagy csupán a multinacionális nagyvállalatoknak kell fizetniük a környezetszennyezés költségeit.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.