Nem mindegy, hogy kit terhel a karbonadó

Mindent meg kell tenni a környezetünk megóvásáért, az azonban nem mindegy, hogy ki fizeti a számlát. Az Orbán-kormány nem ért egyet azzal a brüsszeli elképzeléssel, hogy a magyar családok és vállalkozások terhei emelkedjenek azért, mert más országok jóval jelentősebben szennyezik a környezetet, mint Magyarország. A hazai baloldal ezzel szemben úgynevezett zöldadókat és -illetékeket vetne ki.

Szénerőmű Franciaországban. Ki állja a számlát? Fotó: THIERRY GRUN Forrás: Europress/AFP/Thierry Grun

– Nem mindegy, hogy ki viseli a környezetszennyezés terheit – jelentette ki Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) körforgásos gazdaság fejlesztéséért, energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára a Facebook-oldalára szombaton feltöltött videóban. Kiemelte: mindent meg kell tenni a környezetünk megóvásáért, az azonban nem mindegy, hogy ki fizeti a számlát. Hozzátette: a most induló nemzeti konzultáció úgynevezett karbonadóval kapcsolatos kérdése is ezt boncolgatja. Az Európai Bizottság ugyanis egy olyan javaslaton dolgozik, amely alapján a szén-dioxid-kibocsátás költségeit a családokkal fizettetnék meg. Ez akár több százezer forintos többletköltséget is jelenthetne egy magyar családnak.

Kijelentette: a kormány álláspontja világos, a legnagyobb terheket nem a családoknak, hanem a többletszennyezésért felelős nagyvállalatoknak kell viselniük. Szerinte ez egy olyan kérdés, amely a következő időszakban végig jelen lesz, ezért fontos, hogy minden magyar állampolgár kifejthesse a véleményét ezzel kapcsolatban. Steiner Attila mindenkit arra buzdított, hogy töltse ki a nemzeti konzultációt.

Böröcz László, a a Fidesz frakcióvezető-helyettese a minap szintén arra hívta fel a figyelmet, hogy a baloldal – Brüsszellel karöltve – a multinacio­nális vállalatok helyett az emberekkel fizettetné meg a környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit a magasabb rezsiárakon keresztül. Ezért a kormánypárt nem támogat olyan javaslatot, amely a lakossági energiaárakat növelné.

Szénerőmű Franciaországban. Ki állja a számlát?
Fotó: Europress/AFP/Thierry Grun

– Szerintünk nem a magyar családoknak, hanem a nagy szennyező cégeknek kell megfizetni a klímavédelemmel járó költségeket – hangsúlyozta a frakcióvezető-helyettes, hozzátéve, hogy a baloldal a zöldátállás költségeit az emberekkel fizettetné meg, ezért most egy politikai vita zajlik. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt hetekben szintén több alkalommal is megerősítette a kormány álláspontját. Hangsúlyozta: a kormány rossz ötletnek tartja azokat az elképzeléseket, hogy a klímavédelem érdekében adóztassák meg a családi házakat és a családi autókat. Jelezte: a V4 országai eddig egyhangúlag ez ellen beszéltek, és reméli, hogy ez az egyetértés megmarad.

Ez a fontos kérdés szerepel a nemzeti konzultációban is. Abban ez olvasható: „Brüsszel új adókat akar ránk kényszeríteni, hogy a multinacionális vállalatok által okozott környezetszennyezés és a klímaváltozás költségeit magasabb rezsiárakon keresztül a magyar családokkal fizettesse meg.” Kérdés: akarjuk-e ezt?

Mindezekkel szemben a magyar baloldal elképzelései teljesen mások. Ez Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt gazdasági programjából is kiderül. Leszögezi:

„Zöldadókat és zöldilletékeket vetünk ki a környezeti-természeti fenntarthatóságot akadályozó, szennyező termelésre és fogyasztásra.” Mindebből az is következik, hogy a brüsszeli akarat akkor is zöld utat kapna Magyarországon egy baloldali kormány esetében, ha azzal a magyar családok és a hazai vállalkozások rosszul járnának.

Ez így van a globális minimumadó esetében is, amelyet az Egyesült Államok és az uniós fejlett országok erőltetnek, mert rosszul állnak az adóversenyben. Ahogy korábban megírtuk, Karácsony Gergely a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előtt is fejet hajtana és szolidaritási adót vetne ki azokra a vállalkozásokra, amelyek a válság idején is meg tudták őrizni a nyereséges működésüket. Az IMF erre a körre javasolta, hogy a kormányok vessenek ki extra adót. Ahelyett, hogy kedvező fejleménynek tekintenék, hogy a válság nem viselt meg minden egyes vállalkozást. Magyarországon például a hazai erősebb középvállalkozások helytálltak az elmúlt évben is, amikor tombolt a járvány és korlátozások nehezítették a gazdasági életet.