Európa legnagyobb gazdaságában nagy a baj. Németország az Északi Áramlat 2022-es felrobbantása óta nem képes kilábalni a magas energiaárak, az elszálló infláció és a növekvő lakossági elégedetlenség csapdájából – írja a The European Conservative.
Az idén nyilvánosságra hozott adatok szerint a fűtési költségek 2021 óta csaknem megduplázódtak, miközben az ipar versenyképessége jelentősen csökkent a magasabb gázimportköltségek és a korlátozott belföldi kínálat miatt.
A Techem adatai szerint egy német otthon fűtési költsége 82 százalékkal emelkedett 2021 óta, elérve a valaha mért legmagasabb szintet. Az Eurostat adatai azt mutatják, hogy háztartások milliói költik jövedelmük több mint negyven százalékát lakhatásra és energiára, ami fokozza a kormány energiaátállási stratégiájával szembeni frusztrációt.
Az Északi Áramlat csővezeték ellen elkövetett 2022-es szabotázsakció elvágta Németország fő orosz gázellátási útvonalát, arra kényszerítve az országot, hogy cseppfolyósított földgáz (LNG) importra támaszkodjon.
A gáz drágább lett, mert már nem vezetéken érkezik, hanem cseppfolyósított földgázként, ami sokkal többe kerül
– mutatott rá Andreas Fischer, a Német Gazdasági Intézet (IW) szakértője.
Németország most gázimportjának csaknem felét Norvégiából szerzi be, kisebb mennyiségeket Hollandiából és Belgiumból, jóval magasabb áron, mint amit Moszkva kínált az orosz–ukrán háború előtt.
A válság próbára tette a kormány azon döntését is, hogy 2023-ban leállítja megmaradt atomerőműveit. A kritikusok szerint ez a lépés megfosztotta az országot a megbízható, olcsó energiától egy olyan időszakban, amikor a nehézipar igénye továbbra is magas maradt. A szél- és napenergia nem tudja betölteni az űrt, különösen a téli hónapokban.
Németország, Európa egykori ipari nagyhatalma egyre inkább függővé vált a külföldi energiaszállítóktól. Ez a változás arra kényszerítette Berlint, hogy szénerőműveket nyisson újra és milliárdokat költsön támogatásokra a háztartási és vállalati költségek stabilizálása érdekében.
A közvélemény élesen a kormánykoalíció ellen fordult, a közvélemény-kutatások széles körű elégedetlenséget mutatnak az energiaátállás kezelésével kapcsolatban. Sok szavazó az előző kormány zöldek vezette minisztériumait hibáztatja az irreális megközelítésért, amely a környezetvédelmi célokat a gazdasági stabilitás elé helyezte.
