időjárás 30°C Pál 2022. június 30.
logo

Tizenhét év után újra vb-döntőben a női válogatott!

Stratégiai árucikk lett a gabona

Köpöncei Csilla
2022.03.07. 11:05 2022.03.07. 11:11
Stratégiai árucikk lett a gabona

Megrengetheti a gabonapiacot az orosz–ukrán háború, a terményárak a fegyveres konfliktus kirobbanásának hírére azonnal az egekbe szöktek, s mivel a két ország jelentős gabonaexportőr, ezért az árakon kívül a kereslet is megugrott. A magyar kormány gyorsan lépett az ügyben, s még mielőtt a hazai készletek külföldre vándorolhattak volna, a legfontosabb takarmány-alapanyagok esetében bejelentési kötelezettséget vezetett be. Ha szükség lesz rá, az agrárminiszter megtilthatja ezen termények kivitelét, a szállítmányokat pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vásárolja majd meg.

Az állam vásárolhatja fel a külföldre szánt gabonát, az erről szóló rendelet a hétvégén jelent meg a Magyar Közlönyben. Nagy István agrárminiszter a Magyar Nemzettel közölte: az ukrajnai háború okozta rendkívüli helyzetben, a kormány döntése értelmében 2022. május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnál (Nébih). Fontos kitétel, hogy a bejelentési kötelezettség a tranzitszállítmányokra és a humanitárius segélyekre nem vonatkozik.

– Meg kell védeni a magyar gazdákat és a magyar családokat a gazdasági, ellátásbeli problémáktól, ez a kormány fő feladata. Ezért, különös tekintettel a hazai állattartókra, az állatállomány takarmánnyal való ellátására és a hústermelésre, az állam megtilthatja a gabona külföldre szállítását – hívta fel a figyelmet Nagy István.

A tárcavezető lapunk kérdésére azt mondta, a rendelet a legfontosabb takarmány-alapanyagok kivitelét korlátozza. A miniszter szerint a rendkívüli döntést azért hozta meg a kormány, mivel az orosz–ukrán háborús helyzet miatt jelentős áremelkedés tapasztalható a világpiacon, ami előrevetíti, hogy a hazai termények iránt is erősebb kereslet lesz a következő hetekben. 

Oroszország és Ukrajna jelentős gabonaexportőr-országok, éves szinten a két állam összesen mintegy százmillió tonnát exportál, aminek durván a felét a búza teszi ki. Nem csoda tehát, ha a fegyveres konfliktus kirobbanása miatt jelentős félelem alakult ki a piacon, sokan attól tartanak ugyanis, hogy a háború következtében leáll a két ország gabonakivitele.

A gabonaárak már eddig is rekordokat döntöttek: a chicagói árutőzsdén február 21. és március 1. között 25 százalékkal emelkedett a búza, 13 százalékkal a kukorica és hat százalékkal a szójabab ára. Az európai piacon pedig még ennél is jobban emelkedtek az árak: a búzáért 26, az árpáért 22 százalékkal kértek többet március elsején a kereskedők, mint az orosz–ukrán háború kitörését megelőzően. A búza jegyzésének értéke március elején meghaladta a 355 dollárt. A drágulás a hazai piacon is megjelent, a Magro.hu on­line piacterén a búza felvásárlási ára a február végi 78 ezer forintról március elejére 100 ezer forintos tonnánkénti szintre került.

– Nem lehet megjósolni, hogy az intézkedésnek ­köszönhetően mennyivel több áru marad itthon, a kormány döntése ugyanis megelőző jellegű. Folyamatosan monitoringozzuk a takarmánypiacot és a gabonapia­cot, ennek figyelembevételével mérlegeljük majd, hogy ha kell, mennyi gabonát kell itthon tartani. Nincs tehát előre rögzített célszám ezzel kapcsolatban, a piaci jelzések alapján meghatározható tényleges szükségletek határozzák meg majd a döntéseket – mondta lapunknak a miniszter.

Az elmúlt évben nem volt rossz a hazai termés, búzából és árpából is az átlagosnál nagyobb mennyiséget takaríthattak be a gazdák, a kukorica esetében ugyanakkor a megszokottnál jóval szerényebb hozamokat értek el a szántóföldi növénytermesztők. A búza termésmennyisége kilencedik éve haladta meg az ötmillió tonnát, 2021-ben 5,3 millió tonna került le a földekről, az árpa termésmennyisége pedig 1,7 millió tonna volt. A 6,3 millió tonna kukorica ugyanakkor az előző évhez viszonyítva mintegy 25 százalékos csökkenést jelent. Napraforgó esetében is nőtt a betakarított mennyiség, összesen 1,8 millió tonna kerülhetett a magtárakba. 

Hazánk adottságainak köszönhetően – még egy szűkebb esztendőben is – terem annyi gabona, amennyi a hazai szükségletek biztosítására elegendő. Egy átlagos évben ráadásul jelentős mennyiséget exportálni is tudunk. Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a 2021. januártól novemberig mintegy kétmillió tonna búza, 743 ezer tonna árpa és hárommillió tonna kukorica hagyta el az országot.

A közlönyben megjelent rendelet szerint a Nébihnél tett bejelentést követően az agrárminiszternek meg kell vizsgálnia, hogy a gabonaexport jelentős mértékben akadályozza vagy ellehetetleníti-e a hazai állattartó telepek takarmányellátásához szükséges alapanyag-ellátást, illetve veszélyezteti-e a közellátást. Amennyiben a tárcavezető úgy ítéli meg, hogy ezek a körülmények fennállnak, akkor tájékoztatja az állami vagyon felügyeletéért felelős minisztert, valamint a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t arról, hogy az államnak élnie kell az elővásárlási jogával.

A bejelentési kötelezettség betartását a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhatóság ellenőrzi. Ha valakit rajtakapnak azon, hogy bejelentés nélkül szállít gabonát külföldre, akkor a termény nettó értékének a negyven százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szabnak ki az érintettre.

Borítókép: Nagy István agrárminiszter (Fotó: Havran Zoltán)

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.