A MÁV üzleti tervének leggyengébb láncszeme az infláció

Az uniós támogatásból 2022-ben megvalósuló hét beruházás jellemzően a korábbi években kezdett munka folytatása.

Az építőipari infláció alapján a szinten tartáshoz is kevés lehet az idén az a 22,6 milliárd, 2023-ban 21,5 milliárd és 2024-ben 26,2 milliárd forint, amely a MÁV Zrt. 2022–2024-es üzleti tervében felújítási keretként szerepel – írja a Magyar Vasút szaklap. A Hungrail Magyar Vasúti Egyesület kiadványa az állami vasúttársaság 11 oldalas dokumentumán belül a beruházási részből mazsolázva megállapította, hogy a tervnek kétségtelenül az infláció a leggyengébb láncszeme – olvasható a Világgazdaság oldalán.

Fotó: Mirkó István

Mint írja, a MÁV 2022-ben 140,2 milliárdos állami költségtérítéssel számolt, 2023-ra 149,5, majd 2024-re 155 milliárd forinttal. A MÁV szerint a 2023-as felújítási keret már tartalmazza a bérmegállapodás fedezetét is a korábban kötött többéves megállapodás alapján, de a drasztikusan megnőtt energiaköltségekét nem.

Ráadásul a 2023-as felújítási költségtérítésből kell elkülöníteni a Nyugati és a Keleti fejpályaudvarra az erre az évre az észszerű nyereségből előfinanszírozott négymilliárd forintnyi felújítást is, így az újabb feladatokra ennyivel kevesebb jut.

A vontatási villamos energia 2022-ben 56,5 milliárd forintos tétel lehet a MÁV hálózatán, 2023-ban pedig már 61,4 milliárd, ami 2024-re 48,7 milliárdra csökkenne. E várakozást a szaklap optimista elképzelésnek tekinti, miután a gázolaj erre az évre tervezett költsége 13,4 milliárd, jövőre pedig ennél alig magasabb, 14,2 milliárd forint.

Az uniós támogatásból 2022-ben megvalósuló hét beruházás jellemzően a korábbi években kezdett munka folytatása. Ezek a közlekedésbiztonsági projekt, az állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat-fejlesztési program, a szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Kelenföld–Hegyeshalom vonalon, a Keleti és Nyugati pályaudvar utasforgalmi létesítményeinek fejlesztése, kulcsmenedzsment és monitoringrendszer kialakítása, végül a Kis-Gellért-hegyi alagút és a központi forgalomirányítás kiépítésének előkészítése.

Az idei beruházások másik csoportját célzott költségvetési támogatás finanszírozná. 

Ezek között vannak olyanok, amelyek már kivitelezési szerződéssel is rendelkeznek, de olyanok is, amelyeknek még elfogadott műszaki tartalma és ütemterve sincs. 

A Budapest–Belgrád (BuBe) vasúti beruházás kapcsán a Magyar Vasút kiemeli, hogy a projekthez a megnövekedett műszaki tartalom miatt a pálya átépítésének független mérnöki és műszaki ellenőri munkáihoz, a kisajátításokhoz, valamint a kisvasúti fejlesztéshez további támogatásra van szükség. Mindazonáltal egy kormányhatározat – amely a hivatkozott cikk megjelenése után született – 2022-re és a következő évekre 200,1 millió, 800,4 millió, 900,45 millió és 733,366 millió forint pluszforrást rendelt az említett feladatok mellé.

E listán szerepel a keskeny nyomközű vasutak fejlesztése, az állami hálózatfejlesztési projekt kiegészítő tervezése és kivitelezése és több felújítás: a Szeged–Röszke vasútvonalé, egyes vasútállomásoké a Magyar falu program részeként, a 13-as vasútvonal egy szakaszáé, valamint a sárospataki és a veszprémi vasútállomásé. A tatabányai állomás kap három peronliftet és előkészítik a felújítását, Verpeléten közforgalmú rakodó épül, és megvizsgálják, hosszú távon hogyan fejleszthető a Keleti pályaudvar területe és környéke.
 

E tizenegy beruházás  2022-re tervezett részéből 315,5 milliárd forintnyinak már van uniós vagy állami  támogatási szerződése, 92,8 milliárdnyinak nincs.

Az állam nem kötelezte el magát a MÁV Versenyképes infrastruktúra programja mellett, amelyre 2022 és 2024 között évente hatvanmilliárd forintot szánnának. Emellett – sorolja a lap – a kelebiai vonal menti kisajátításokra szükség lenne 16,5, a veszprémi állomás felújítására öt-, az egyes vonali központi forgalomirányításra pedig három év alatt 15 milliárd forintra. Márpedig a már támogatott projektek közül a két óriási tétel a kelebiai vonal átépítésének idei 242,7 milliárd forintja, amiből augusztusig csak a bontás és az előkészítés történik meg. A röszkei vonal 39,3 milliárdjával is ez a helyzet, de azon a vonalon augusztusban tehervonatok közlekedhetnek.

A belgrádi vonal építése jövőre 204,1, 2024-ben 72,1 milliárdos tétel lehet. 2024-re ezenkívül szinte nincs is még biztosra vehető MÁV-beruházás, ahogy 2023-ra se nagyon.
A lap emlékeztet, hogy a NIF Zrt. is tetemes értékű beruházásokat végez a MÁV hálózatán, de e munkákat a MÁV üzleti terve nem tartalmazza.

Borítókép: A Keleti pályaudvar épülete Budapesten (Fotó: Mirkó István)