Az uniós támogatásból 2022-ben megvalósuló hét beruházás jellemzően a korábbi években kezdett munka folytatása. Ezek a közlekedésbiztonsági projekt, az állomásfejlesztési és integrált ügyfélszolgálat-fejlesztési program, a szűk keresztmetszetek felszámolása és az átjárhatóság fejlesztése a Kelenföld–Hegyeshalom vonalon, a Keleti és Nyugati pályaudvar utasforgalmi létesítményeinek fejlesztése, kulcsmenedzsment és monitoringrendszer kialakítása, végül a Kis-Gellért-hegyi alagút és a központi forgalomirányítás kiépítésének előkészítése.
Az idei beruházások másik csoportját célzott költségvetési támogatás finanszírozná.
Ezek között vannak olyanok, amelyek már kivitelezési szerződéssel is rendelkeznek, de olyanok is, amelyeknek még elfogadott műszaki tartalma és ütemterve sincs.
A Budapest–Belgrád (BuBe) vasúti beruházás kapcsán a Magyar Vasút kiemeli, hogy a projekthez a megnövekedett műszaki tartalom miatt a pálya átépítésének független mérnöki és műszaki ellenőri munkáihoz, a kisajátításokhoz, valamint a kisvasúti fejlesztéshez további támogatásra van szükség. Mindazonáltal egy kormányhatározat – amely a hivatkozott cikk megjelenése után született – 2022-re és a következő évekre 200,1 millió, 800,4 millió, 900,45 millió és 733,366 millió forint pluszforrást rendelt az említett feladatok mellé.
E listán szerepel a keskeny nyomközű vasutak fejlesztése, az állami hálózatfejlesztési projekt kiegészítő tervezése és kivitelezése és több felújítás: a Szeged–Röszke vasútvonalé, egyes vasútállomásoké a Magyar falu program részeként, a 13-as vasútvonal egy szakaszáé, valamint a sárospataki és a veszprémi vasútállomásé. A tatabányai állomás kap három peronliftet és előkészítik a felújítását, Verpeléten közforgalmú rakodó épül, és megvizsgálják, hosszú távon hogyan fejleszthető a Keleti pályaudvar területe és környéke.
E tizenegy beruházás 2022-re tervezett részéből 315,5 milliárd forintnyinak már van uniós vagy állami támogatási szerződése, 92,8 milliárdnyinak nincs.
Az állam nem kötelezte el magát a MÁV Versenyképes infrastruktúra programja mellett, amelyre 2022 és 2024 között évente hatvanmilliárd forintot szánnának. Emellett – sorolja a lap – a kelebiai vonal menti kisajátításokra szükség lenne 16,5, a veszprémi állomás felújítására öt-, az egyes vonali központi forgalomirányításra pedig három év alatt 15 milliárd forintra. Márpedig a már támogatott projektek közül a két óriási tétel a kelebiai vonal átépítésének idei 242,7 milliárd forintja, amiből augusztusig csak a bontás és az előkészítés történik meg. A röszkei vonal 39,3 milliárdjával is ez a helyzet, de azon a vonalon augusztusban tehervonatok közlekedhetnek.
A belgrádi vonal építése jövőre 204,1, 2024-ben 72,1 milliárdos tétel lehet. 2024-re ezenkívül szinte nincs is még biztosra vehető MÁV-beruházás, ahogy 2023-ra se nagyon.
A lap emlékeztet, hogy a NIF Zrt. is tetemes értékű beruházásokat végez a MÁV hálózatán, de e munkákat a MÁV üzleti terve nem tartalmazza.
