Belerokkanhat Európa az orosz–ukrán háborúba?

Európa óriási árat fog fizetni azért, mert belement egy nyílt konfliktusba Oroszországgal, a gazdasági háború, s a szankciók kevésbé fájnak Moszkvának, mint az EU-nak. Erről beszélt a belgrádi Politikatudományok Kara professzora. A szakértő szerint a rubel 2019 óta nem volt olyan erős, mint most, míg Európában a szankciók és a háború már most éreztetik hatásukat. Egyes szakemberek szerint az is elképzelhető, hogy fegyveres összetűzés jön létre a NATO és az oroszok között, ennek pedig beláthatatlan következményei lennének – olvasható a V4NA cikkében.

EURO Forrás: PIXABAY

Fotó: Pixabay

Azzal, hogy az Európai Unió a hatodik szankciós csomagban leállítaná az orosz kőolajimportot még nem biztos, hogy az azt jelentené, hogy Moszkva nem tudná máshol értékesíteni azt. Jelentős befogadója lehet a többletmennyiségnek Kína. Peking az év első négy hónapjában összességében kevesebb olajat vett Oroszországtól, mint egy évvel korábban, de többet fizetett, márciustól pedig nőtt a vásárolt mennyiség is. Kína a legtöbb olajat Szaúd-Arábiától vásárolja, Oroszország pedig a második legnagyobb partnere ezen a téren. A jelenlegi helyzetben Moszkva, ha nem kell a Nyugatnak, akkor keleti partnereinek is értékesíteni tudja az olaját. A szükség nagyobb úr annál, mint hogy a háború következményeit más országok vállalják magukra – vélik egyes elemzők.

A német elemző is figyelmeztetett

Alexander Rahr német politológus már a háború kitörésekor jelezte, hogy az orosz gázra vonatkozó szankciók elsősorban Európára lesznek negatív hatással. Szerinte ez öngyilkosság lenne, s ezt Berlin is jól tudja. Az európai szankciók közül az egyik első volt az Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték beindításának felfüggesztése. Az elemző ugyanis hangsúlyozza: az áramlat nem is működött, így a leállásra vonatkozó döntés gyakorlatilag semmit nem jelent. A szakértő úgy véli, ha az EU felfüggeszti a gázszállítást Oroszországból, az nem jelent végleges döntést: a vezetékek megmaradnak, a szállítás bármikor újraindítható. Rahr felvetette, ha Moszkva válaszlépésként további büntetőintézkedéseket hoz, azok nagyon nagy kárt okozhatnak.

Habár Európa próbál minél több alternatívát biztosítani az orosz gázra, de a függőség még évekig megmarad. Németország még messze nincs felkészülve arra, hogy LNG-t szállító tankerhajókat fogadjon. A kelet-európai országok pedig földrajzi fekvésüknél fogva az orosz gázra lesznek utalva még évekig – vélik a szakértők.

Ha háború törne ki Moszkva és a Nyugat között, az nem a véletlen műve lenne

A korábban idézett szerb szakértő szerint Európa a következmények mérlegelése nélkül ment bele a konfliktusba. Az egyetemi tanár úgy véli, hogy ez veszélyes játék, mert így fennáll a veszélye annak, hogy akár fegyveres konfliktus alakuljon ki a NATO és Oroszország között.

Európa erkölcsösségre hivatkozik, ám mégis álkeresztény hozzáállást tanúsít Ukrajnával kapcsolatban. Támogatja Kijevet, vagyis az amerikai–angol projekteket, azokat, amelyeknek semmi közük nincs az európai érdekekhez. Emiatt óriási árat fog fizetni. Ha egy összetűzésbe megy bele valaki, akkor annak tisztában kell lenni azzal, hogy mégis miként akarja a konfliktust lezárni. Úgy tűnik a Nyugat abszolút nem gondolkodik azon, hogy mi lesz a háborút követően, miként tudja újjáépíteni a kapcsolatokat. Hacsak nem az a cél, hogy teljes szembenállás jöjjön létre, amelynek a vége fegyveres háború lehet a NATO és Oroszország között. Ha ez bekövetkezik, az nem lesz véletlen, hanem az valakinek a döntése lesz. Ez viszont tragédia lenne

– tette hozzá Koprivica.

Caslav Koprivica elképesztőnek minősítette azt is, hogy Európa sajátjaként éli meg az oroszok és az ukránok háborúját. Az egyetemi tanár szerint az EU teljesen elvesztette a tájékozódó képességét ebben a konfliktusban, s saját magának okoz károkat azzal, hogy az összes képzeletbeli hidat felégeti Moszkva felé. Az unió egyértelműen úgy fogja fel az Ukrajna és Oroszország közötti harcot, hogy neki állást kell foglalnia a felek között – nyilatkozta Koprivica.

Végigsöpör az infláció Európán

Az elmúlt hónapokban robbanásszerűen nőtt az infláció az öreg kontinensen, Európa egyes államaiban már akkora a drágulás, hogy hasonlóra évtizedek óta nem emlékeznek az emberek. Az Európai Bizottság ugyanakkor pozitív előrejelzést fogalmazott meg a mostani, borús időszakban. Brüsszel szerint az év közepéig kell kitartanunk, akkor éri el ugyanis a csúcsát az áremelkedés, ősszel már lassulni látszik az inflációs hullám.

Fotó: Pixabay

S hogy a kormányoknak miért kell mindent megtenni annak érdekében, hogy megőrizzék az emberek fizetőképességét és a pénzük értékét? Egy felmérés szerint a németek sokkal inkább tartanak a magas inflációtól, mint az oroszok Ukrajna elleni háborújától vagy a koronavírustól.

Egyetlen országot sem kímél a gazdasági válság

Szerbiában áprilisban 9,6 százalékos volt a pénzromlás az előző év ezen időszakához képest. Az EB prognózisa szerint éves szinten ez mérséklődni fog, s 2022 végére 8,5 százalékon állapodik meg, míg jövőre csak 4,6 százalék lehet.

2022 februárjában – az orosz–ukrán háború első napjaiban – Szerbiában 8,8 százalékos volt az infláció. Ha az uniós országokkal hasonlítjuk össze ezt a számot, akkor azt láthatjuk, hogy ebben a hónapban több európai államban is rosszabb volt a helyzet, mint az unión kívüli balkáni országban. Így például Belgiumban 9,5, Csehországban 10, Észtországban 11,6, míg Litvániában 14 százalékos volt az infláció.

Fotó: Pixabay

Ausztriában az áprilisi pénzromlás elérte a 7,2 százalékot. Ez a legmagasabb érték 1981 ősze óta az osztrákoknál. A drágulásokat az emberek a bőrükön is érzik. Egy frissen végzett közvélemény-kutatás szerint a megkérdezettek 92 százaléka szerint jelentősen nőtt az alapvető élelmiszerek ára. Ennek hatására pedig az emberek harminc százaléka azt tervezi, hogy megváltoztatja a vásárlói szokásait, 75 százaléknak nagyon fontos, hogy csakis akciós árut vásároljon, míg 59 százalék gondolja úgy, hogy ezentúl a jól megszokott márka helyett egy olcsóbb alternatívát keres.

Horvátországban az áprilisi infláció 9,4 százalék volt. Az Állami Statisztikai Intézet szerint ez a legmagasabb pénzromlás, amióta számot vetnek róla. A mostani adatok abszolút rekordnak számítanak az Adria-parti országban. A horvátoknál eddig a 2008. júliusi 8,4 százalékos pénzromlás volt a csúcstartó. Ezt sikerült megdönteni most.

Ezekben az országokban egyelőre nem kell semmiféle termék hiányával számolni. Igaz, hogy minden megdrágult, de legalább nem üresek a boltok polcai. Ezzel szemben Olaszországban egyes szupermarketekben már szinte nem is lehet étolajat találni, ahol pedig van, ott háromszoros árat kell fizetni a korábbiakhoz képest. Mindez az ukrán háborúhoz vezethető vissza, ugyanis az itáliaiak az általuk elfogyasztott 770 ezer tonna napraforgóolajból éves szinten 550 ezer tonnát behozatalból fedeztek. Ennek pedig hatvan százaléka Ukrajnából jött.

Olajhiány lépett fel Nagy-Britanniában is. Ezért kormányzati döntéssel szabályozták a napi szinten megvásárolható étolaj mennyiségét. Az is hatással lehet az európai piacra, hogy Indonézia kiviteli tilalmat vezetett be a pálmaolajra, mely az egyik legszélesebb körben alkalmazható alternatívája az étolajban, s melyet elsősorban az ételek sütéséhez alkalmaznak, illetve számos élelmiszeripari termék hozzávalója is.

A gazdasági problémákat a háború gyors lezárása és valamiféle kiegyezés oldhatná meg. Ez a lehetőség azonban a mostani kiélezett helyzetben még csak egy nagyon távoli lehetőségként sem sejlik fel.

Mekkora az esélye egy nukleáris háborúnak?

Szerbia volt brit nagykövete arra figyelmeztetett a Politika napilapnak adott interjúban, hogy Oroszország és a Nyugat is alábecsülte a másikat, s egyelőre nem látni azt a megoldási lehetőséget, amely mindkét fél számára elfogadható lenne.

„Az USA és Oroszország rendelkezik a világ nukleáris fegyvereinek 90 százalékával. Attól tartok, hogy az Ukrajnában zajló háború ősznél is tovább tart majd, a hideg beköszöntével pedig az energiahordozók beszerzése jelenti majd a legfontosabb kérdést. Nagyon nehéz elképzelni, hogy a nagyhatalmak megegyeznek arról, hogy ki lesz a konfliktus győztese, de a legkisebb esélyük az ukránoknak van” – mondta a Politika napilapnak Ognjen Pribicevic.

A volt diplomata szerint a jelenlegi helyzetben a legfontosabb, hogy a nagyhatalmak ne kövessenek el olyan hibákat, amelyek katasztrófához vezetnek. Aláhúzta: az az ötlet, miszerint Oroszország elfoglalja Kijevet, majd egy bábkormányt helyez Ukrajna élére nem vezethetett sikerre, mert az egy a vietnámihoz hasonló ellenállást hozott volna létre. A nép nem támogatná azt az államvezetést, Ukrajna folyamatosan fegyverkezne, de soha nem lenne annyi ereje, hogy nyerjen, bármennyi lőszert is kapna a nyugati országoktól – tette hozzá Pribicevic.

A diplomata szerint a svédek és a finnek NATO-csatlakozása után lehet, hogy nagyobb az esélye annak, hogy szélesebb körű háború legyen az orosz–ukrán harcokból. Oroszország bejelentette, hogy erősíti a katonai jelenlétét a finn határ mentén. Kérdés, hogy egy esetleges támadás esetén, valóban megvédené-e a skandináv országokat az Észak-atlanti Szövetség. A volt nagykövet ugyanakkor úgy véli, jobb lépés lett volna, ha Svédország és Finnország semleges maradt volna. Akkor kevésbé lettek volna az említett országok kitéve egy orosz fenyegetésnek – olvasható a V4NA Hírügynökség cikkében.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pixabay)