Hatalmas siker lett és az előzetes várakozásokat messze felülmúlta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Zöldotthon programja – mondta el a Világgazdaságnak Patai Mihály, az MNB alelnöke. Az MNB célja a zöldlakáshitel-piac létrejöttének és a környezeti fenntarthatósági szempontok hazai lakáspiacon történő érvényesülésének az elősegítése volt, amikor az NHP Zöldotthon programot (ZOP) tavaly útjára indította.
Az eddigi adatok szerint a program tavaly októberi indulása és április vége között csaknem hatezer hitelszerződést kötöttek meg a pénzintézetek 187 milliárd forint összegben, és értesüléseink szerint a fennmaradó több mint százmilliárd forint nagy része is le van már kötve. Becslések azt mutatják, hogy kilenc-tízezer családnak tud a jegybank segítséget nyújtani a ZOP-on keresztül
– részletezte a jegybank alelnöke.
Idén február végéig, havi egyenletes ütemben 77 milliárd forintnyi hitelszerződést kötöttek meg a bankok a program keretében, majd hirtelen többszörösére növekedett az érdeklődés. Ennek okairól Patai Mihály elmondta:
Nagyot változott a világ az elmúlt hónapokban ahhoz képest, ami várható volt a program elindításakor. A háborús bizonytalanság, valamint a megváltozó inflációs és kamatkörnyezet a háztartások döntéseit jelentősen megváltoztatták. A február végi ukrajnai események a világgazdaság minden szegmensére hatást gyakoroltak, nem volt kivétel a hazai lakáshitelpiac sem. Az emelkedő infláció és a háború miatti bizonytalanabb gazdasági környezet hatására egyre több lakossági ügyfél választhatta inkább lakóingatlan vásárlását, építését egyéb megtakarítási formák helyett. Emellett a szigorító monetáris politika következtében egyre inkább nyílt az olló a zöldotthonhitel és a piaci lakáshitel kamata között, és a jóval alacsonyabb törlesztőrészlet használt lakás helyett új, energiahatékony lakások vásárlására, házak építésére ösztönözhette a háztartásokat. A keret kimerülésétől való félelem miatt többen előre is hozhatták ingatlanvásárlásukat, hitelkérelmüket
– fogalmazott az interjúban.
Véleménye szerint sok család használt lakás helyett inkább választott energiahatékony új lakást, és akár magasabb összegű hitelt vett fel, csak hogy a kedvező fix kamatozású zöldhitelt kaphassa meg.
Enélkül feltehetően nem tapasztaltunk volna ekkora megugrást – mondta, hozzátéve: a jegybanknak pont ez volt az egyik kitűzött célja a programmal. A ZOP-ban – az NHP-hoz hasonlóan – a hazai bankrendszeren keresztül biztosítottak kedvezményes jegybanki refinanszírozást olyan energiahatékony új otthonok építéséhez, vásárlásához, amelyek megfelelnek bizonyos fenntarthatósági követelményeknek – emlékeztetett.
Az MNB zöldeszköztár-stratégiájáról szólva Patai Mihály elmondta: a zöldeszköztár-stratégia a jegybank hosszú távú működését megalapozó keretrendszer, amelynek értelmében az MNB folyamatosan vizsgálja, hogy a monetáris politikai eszköztár egyes elemei hogyan segíthetik az árstabilitás elérése mellett a környezeti fenntarthatósági célok elérését. Fontos, hogy a hazai bankok a hitelezés során minél jobban figyelembe vegyék ezeket a fenntarthatósági szempontokat, és zöldhiteltermékeket dolgozzanak ki, hiszen a klímaváltozás egy olyan horderejű folyamat, amely ellen tennie kell nem csupán a központi banknak és a kormánynak, hanem a pénzügyi közvetítőrendszernek is – zárta az interjút az alelnök.
Borítókép: Patai Mihály, az MNB alelnöke (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
