– szögezte le Regős Gábor. Nagy Márton ezzel kapcsolatban azt mondta, az árfolyam pont ott van, ahol lennie kell, mert azt a piac határozza meg, míg Varga Mihály pénzügyminiszter ugyancsak az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt beszélt arról, hogy az euró nem csodaszer, adott esetben nagy bajba tud kerülni egy ország az európai fizetőeszköz használata mellett is. Mint hozzátette, a fiskális politikának is részt kell vállalnia az infláció elleni küzdelemben, de a monetáris politika eszköztára szélesebb.
Nem az euró fogja megmenteni a magyar gazdaságot
Van összefüggés az inflációs és a GDP-adatokban, hiszen a belső kereslet és fogyasztás mindkettőt befolyásolta. A VG által megkérdezett elemző rámutatott, a többi uniós ország jelentős pénzromlása a gyenge forinttal együtt a magyar mutatót is felfelé húzhatja.

A GDP-t vizsgálva viszont a nyolcszázalékos magyar bővülés kifejezetten kedvező, az ötödik legjobb az EU-ban. Az Eurostat adatainak közlése után a negyedik helyen jegyezték, ám azóta Szlovénia bejelentkezett egy 9,8 százalékos mutatóval, és valószínűleg a hat, még nem publikáló ország közül is lesz, amelyik Magyarországnál jobban teljesített az első negyedévben, Málta és Írország például szinte biztosan. Ez az EU-s átlagot is emeli majd, de nem annyival, hogy azt a magyar adat ne haladja meg, hiszen az momentán 5,2 százalék – teszi hozzá a VG.

Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az elmúlt időszakban, például a koronavírus nyomán évről évre, negyedévről negyedévre jelentősen módosulhatott az egyes országok helyzete. Ennek is köszönhető az első negyedévben éves alapon kirobbanó, 11,9 százalékos portugál bővülés, mert a bázisidőszakot jelentős korlátozások jellemezték, a gazdaság alig működött. A visegrádi országok közül a magyar bővülés a második legnagyobb volt a lengyel után, míg a cseh és a szlovák érdemben elmaradt tőle
– mutatott rá Regős Gábor.
Varga Mihály az adatokat úgy kommentálta, továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen tompították az orosz–ukrán háború hatását, a növekedéshez pedig szinte minden ágazat hozzájárult, hiszen jól teljesített az ipar, az építőipar, a pénzügyi szektor, de a magas foglalkoztatásnak és a béremeléseknek köszönhetően a kiskereskedelem és a turizmus is erősödött. A tárcavezető ettől függetlenül megjegyezte, a háború és az Oroszország elleni szankciók továbbra is nagy veszélyt jelentenek a magyar gazdaság teljesítményére – olvasható a VG cikkében.
Az eredeti írás ITT érhető el.
Borítókép: Nagy Márton (Fotó: MTI/Kovács Attila)
További Gazdaság híreink
Komment
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezNe maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!