Fizetés mellett is jár a nyugdíj a tanároknak és a szociális dolgozóknak egy évig

Megugorhat idehaza a napokban a nyugdíjas munkavállalók száma, szeptember elsejétől hatályos ugyanis az a rendelet, amelynek alapján egy évig kormányjóváhagyás nélkül továbbfoglalkoztathatók a nyugdíjasok a közszféra több területén, így a köznevelésben, a szakképzésben, valamint a szociális szférában és a gyermekvédelemben – írja a Világgazdaság.

A nyugdíjasok továbbfoglalkoztatásának szabályait enyhítő kormányrendelet július végén született meg, és első ránézésre úgy tűnt, hogy gyakorlatilag a teljes közszférára vonatkozni fog a lazítás, mely szerint az érintetteknek fizetés mellett is jár majd a nyugdíj. Erre – néhány kivételt leszámítva – 2013 óta nincs lehetőség.
A kabinet azonban egy másik jogszabályban rögvest szűkítette a kört, és úgy rendelkezett, hogy „csak” 

azokra vonatkoznak a 2022. szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tartó átmeneti időszakra a kedvező előírások, akik a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti ágazatban vagy köznevelési, illetve szakképző intézményben dolgoznak.

Ezt az értelmezést erősítette meg Farkas András nyugdíjszakértő, aki korábban a NyugdíjGuru portálon azt írta: első olvasatban valóban úgy tűnt, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel megszűnik a közszférában a nyugdíjasokat érintő összes korlátozás a közfeladatok folyamatos ellátásának biztosítása érdekében, vagyis a nyugdíjasok a közszférában is fölvehetik a keresetük mellett a nyugdíjukat is – olvasható a Világgazdaság cikkében.

Ám a nyakatekert bikkfanyelv ellenére is egyértelmű, hogy a nagy veszélyhelyzeti enyhítés kizárólag a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, köznevelési és szakképzési területen közszolgálati jellegű jogviszonyban – jellemzően közalkalmazottként – dolgozó nyugdíjasokra vonatkozik, rájuk is csak legfeljebb egy évig

– magyarázta.
A Belügyminisztérium parlamenti államtitkárának egy írásbeli kérdésre adott válasza ugyancsak ezt az interpretációt támasztja alá. 

Rétvári Bencét az LMP-s Kanász-Nagy Máté faggatta arról, hogy lesz-e egy évnél tovább is nyugdíj melletti foglalkoztatás az oktatásban.

A kormány képviselője erre annyit válaszolt: a kabinet mostani döntése értelmében a kormány véleményének kikérése nélkül alkalmazhatók 2022. szeptember 1. és 2023. augusztus 31. között azok a szociális, gyermekvédelmi-gyermekjóléti, köznevelési vagy szakképző intézményben foglalkoztatottak, akik az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötték és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezték. Bár a reagálásból az nem derült ki, hogy egy év múlva, 2023 szeptemberétől mi várható, az azonban igen, hogy most ősztől kiket is érint a rendelkezés.

Az oktatás területén nem is kérdés, hogy az égető tanárhiány miatt mekkora segítség a nyugdíjasok kedvező feltételekkel történő továbbfoglalkoztatása. Ők az elmúlt években, ha tovább akartak tanítani, és a nyugdíjukhoz is szerettek volna hozzájutni, csak óraadók lehettek. Lapunk július végén arról is írt, hogy több mint 2500 tanári álláshelyre várják a jelentkezéseket a közszféra állásportálján, és bár azóta ez a szám jelentősen csökkent, egy héttel a tanévkezdés előtt még mindig majdnem hétszáz pedagógust keresnek a honlapon az iskolákba és mintegy négyszázat az óvodákba.
 

A Központi Statisztikai Hivatal adatsora szerint a 2021–2022-es tanévben a 64 évnél idősebb tanárok száma az általános iskolákban 764 volt, de sokat elárul a pedagógusok korfájáról az is, hogy az ötvenéves vagy annál idősebb korosztály aránya 48, a harmincévesnél fiatalabbaké viszont mindössze hat százalék volt. 

Ezek a számok és arányok a hamarosan induló tanévben jelentősen változhatnak, ha az érintett életkorban lévő tanárok tömegesen döntenek úgy, hogy nyugdíjasként is folytatják a pályát.

Az eredeti cikk IDE kattintva érhető el.

Borítókép: Illusztráció (Forrás: Pexels)