Újabb száz bázisponttal emelte az alapkamatot a monetáris tanács

A szigorítás mértéke megfelel a várakozásoknak, a kamatdöntés hírére kismértékben erősödött a forint.

Budapest, 2020. augusztus 19. A Magyar Nemzeti Bank központi épületének cégtáblája az V. kerületi Szabadság téren. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó szerzõje/jogutódja közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Jászai Csaba

A kamatdöntés előtt 406,9 forint körül ingadozott az euró, 406,2 forint körül a dollár és 418,3 forint körül a svájci frank jegyzése.

A kamatdöntés után negyedórával mindhárom devizával szemben kismértékben erősödött a forint: az eurót 406,4, a dollárt 405,2, a svájci frankot 417,4 forinton jegyezték.

„A szigorítás mértéke megfelel a várakozásoknak, mi is ilyen mértékű emelésre számítottunk” – közölte a Figyelő.hu-val Németh Dávid, a K&H vezető elemzője a jegybanki döntést kommentálva. Ahogy az előző kamatemelésekre, így a mostani szigorításra is elsősorban az inflációs nyomás miatt volt szükség. Az fő inflációs mutató ugyanis júliusban éves összevetésben infláció 13,7 százalékra gyorsult, a maginfláció pedig 16,7 százalékra emelkedett. 

A szigorításra a forint miatt is szükség volt, mégpedig azért, mert a magyar deviza árfolyama gyengének mondható, a 400 forint feletti euróárfolyam miatt drága az import, amely így hozzájárul az infláció növekedéséhez. Egyelőre nagyon bizonytalanok a kilátások, ezért több verzió is elképzelhető a kamatpálya alakulására. A szakértő hozzáfűzte: ha nem lesz újabb sokkhatás a nemzetközi és a magyar gazdaságban – például az energiaáraknak egy újabb drasztikus emelkedése –, akkor az év végén tetőzhet az alapkamat 14 százalék körüli szinten, majd 2023 első fél évének végén jöhet az első lazítás, azaz kamatcsökkentés.

A közelmúltban a forint történelmi mélypont közelébe került az euróval szemben, annak ellenére, hogy az elmúlt időszak kamatemelési üteme és szigora a világon szinte egyedülálló infláció elleni „elkötelezettséget” mutat. Bár a hazai reálkamatszint továbbra is negatív, de régiós és nemzetközi összehasonlításban ennek mértéke kifejezetten visszafogott szintet mutat. A forint árfolyamát jelenleg nem elsősorban a kamatszint mozgatja, jóval jelentősebb szerepe van a gázárak alakulásának, ami érdemben rontja az egyensúlyi és növekedési kilátásokat, a dollár erősödésének, a globális kockázatkerülésnek és az EU-s embargós, illetve forráskifizetési viták bizonytalanságainak – írta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a döntést kommentálva.

A szakértő szerint az ukrajnai konfliktus, az Oroszország elleni szankciók és az igen alacsony mértékű Európába irányuló orosz gázszállítások hatására érdemben folytatódott az európai energiaárak emelkedése. A rövid távú inflációs nyomás enyhülése továbbra is valószínűtlen, sőt a rezsicsökkentés átlagfogyasztás feletti kivezetése, a jelenlegi szintek mellett várhatóan tovább emelkedő energiaárak, egyes termékpályákon a folytatódó átárazások és a vállalati költségek meredek elszállása miatt az infláció szignifikáns emelkedése várható. Az inflációs kockázatok fokozódása miatt az év végére 13,5 százalékos csúcsig emelkedhet az alapkamat, továbbra is jelen lévő felfelé mutató kockázatok mellett és utána ezen a szinten maradhat egy meghatározott ideig. Suppan Gergely az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére legkorábban 2023 második felében számít.

Az MNB Monetáris Tanácsának legutóbbi kamatdöntő ülésen készült közleménye hangsúlyozza, a testület a kamatemelési ciklust addig folytatja, amíg az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki cél körül stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak, az infláció pedig mérséklődni kezd. 

A monetáris tanács ennek érdekében kivezette a nem konvencionális mennyiségi lazításokat, így az állampapír-vásárlási és a növekedési kötvény programot is. A jegybank egyelőre nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. Az MNB ugyanakkor az állampapírpiac likviditási folyamatait a jövőben is szoros figyelemmel követi, és szükség esetén készen áll átmeneti és célzott állampapír-vásárlásokkal beavatkozni az állampapírpiac stabilitásának fenntartása érdekében.

Borítókép: A Magyar Nemzeti Bank központi épületének cégtáblája az V. kerületi Szabadság téren (Fotó: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)