Veszélyesek az energiaszankciók Európára a magyarok szerint – derül ki a Nézőpont Intézet lapunknak eljuttatott legfrissebb kutatásából. Az uniós vezetők 2022 márciusában még úgy állapodtak meg az Oroszországgal szembeni szankciókról, hogy azok nem érintették az energiahordozók területét. Azóta Brüsszel már szankciót vetett ki az Európába érkező orosz kőolajra, illetve egyesek – többek között Soros György – is támogatják a gázembargó ötletét – idézik fel a kutatás készítői, akik megjegyzik: különösen a tél közeledtével meghatározó kérdés, hogy mit gondolnak a magyarok erről a brüsszeli fordulatról.
A kutatás arra világít rá, hogy magyar szavazók döntő többsége szerint nem hatékony az uniós szankciós politika, ugyanis Európa jobban megszenvedi annak következményeit, mint Oroszország. A választók kétharmados többsége (66 százalék) egyetért azzal az állítással, hogy Európának jobban ártanak a szankciók, mint Oroszországnak. A kijelentéssel csupán a választók egyötöde (22 százalék) nem értett egyet.
Az energiapiacot érintő szankciókkal kapcsolatban hasonlóan sarkos a magyarok véleménye: a válaszadók 62 százaléka ért egyet azzal az állítással, hogy „hiba lenne szankciót kivetni az orosz gáz behozatalára”.
Huszonöt százalékuk egyenesen elvetné ezt az ötletet. Az egyet nem értők magas aránya nem meglepő, miután a rezsicsökkentést veszélyeztető lépésről lenne szó – írják.
Mindamellett, hogy a magyar kormány meghosszabbította a benzinárstopot december 31-ig, a növekvő üzemanyagár érezhető az árak emelkedésében. Az olajembargót a magyarok 58 százaléka helyteleníti, s kevesebb mint feleennyien gondolják (27 százalék) helyes döntésnek.
A magyarokat aktívan foglalkoztatja a szankciók jövője, mindhárom felvetés esetében viszonylag alacsony volt azok aránya, akik nem tudtak véleményt formálni a kérdésben (12–15 százalék).
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Bach Máté)
