A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete júliusban pontosan 500 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 344 700 forint volt – közölte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A bruttó átlagkereset 15,3 százalékkal, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó 16 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbi szintet.
A kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 332 500 forintot tett ki, ami 15,3 százalékos növekedés egy év alatt. A reálkereset 1,4 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző évhez mért, 13,7 százalékos növekedése mellett.
A bruttó kereset mediánértéke 400 900 forintot ért el, ami 14,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet. A nettó kereset mediánértéke 279 400 forint volt júliusban, 16,6 százalékkal magasabb a 2021. júliusi mértéknél.
A júliusi kereseti adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak – közölte az adatok ismeretében Regős Gábor. A Makronóm Intézet szakmai vezetője megjegyezte, a magas bérdinamikában az év eleji bérfejlesztéseknek van jelentősebb szerepe, amelyet a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi emelése magyaráz.
A bérek emelése tehát az év elején megtörtént, azóta érdemi változás abban nincs, a magas infláció miatti korrekció így inkább csak szigetszerű jelenség maradt. Ez egyben azt is jelenti, hogy a reálkeresetek változását már az infláció alakulása határozza csak meg
– mondta a szakmai vezető.
Regős Gábor rámutatott, hogy az átlagkeresetek alakulása ágazatonként eltérően alakult:
például több mint ötödével (25,3 százalékkal) bővült az egészségügyi és szociális ágazatban.
Csupán két ágazat volt, ahol az átlagkereset bővülése nem érte el a tíz százalékot: az energiaipar (8 százalék) és a pénzügyi, biztosítási tevékenység (2,2 százalék).
A magas infláció mindenképp indokolja a dinamikus bérnövekedést jövőre. Ugyanakkor kérdés, hogy a cégek anyagi helyzete az elszabadult energiaárak miatt ezt mennyire teszi lehetővé, illetve, hogy a munkaerő-piaci környezet mennyire támogatja azt, azaz fennmarad-e a béreket felfelé húzó munkaerőhiány. Az állami szférában a bérrendezések folytatása elkerülhetetlen lesz
– fejtette ki a szakértő.
Az év első hét hónapjában egyébként a bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 17,6, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 18,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A bruttó átlagkereset ebben az időszakban 504 500 forint, közfoglalkoztatottak nélkül számolva 515 500 forint volt, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 335 500, a kedvezményeket is figyelembe véve 347 500 forintot tett ki.
Borítókép: dolgozók a kaposvári Fusetech Kft. üzemében (Fotó: Lang Róbert/Somogyi Hírlap)
