Felfigyelt Magyarországra az IMF

Míg Magyarország korábban rá volt szorulva a Nemzetközi Valutaalap pénzére, most a szervezet nyitott a magyar megoldásokra is és érdeklődéssel fordulnak felénk – jelentette ki Varga Mihály. A pénzügyminiszter a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) képviselőivel folytatott tárgyaláson beszámolt a régiónkat érintő legnagyobb kihívásokról, köztük az inflációról és az energiaválságról.

Magyar Nemzet
2022. 10. 15. 10:05
U.S.-WASHINGTON, D.C.-IMF-CHINA-ECONOMY
U.S.-WASHINGTON, D.C.-IMF-CHINA-ECONOMY (220421) -- WASHINGTON, D.C., April 21, 2022 (Xinhua) -- Managing Director of the International Monetary Fund (IMF) Kristalina Georgieva speaks during a virtual press conference in Washington D.C., the United States, April 20, 2022. China is capable of boosting its economy amid headwinds, because it has "ample" policy space, both in terms of monetary policy and fiscal policy, said the International Monetary Fund (IMF) chief on Wednesday. (Cory Hancock/IMF/Handout via Xinhua) (Photo by Cory Hancock / XINHUA / Xinhua via AFP) Fotó: Europress/AFP/Cory Hancock
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Magyarország a 2010 után mutatott teljesítményével ma már egyfajta mintát jelent a sikeres válságkezelésre, ezért odafigyelnek ránk. Az a magyar megoldás, miszerint a gazdasági visszaesésre nem feltétlenül megszorító lépésekkel, hanem a gazdaság ösztönzésével kell reagálni, egy olyan elem, amely azóta az IMF csomagjában is szerepel, és amiről most több ország gazdasági válságkezelése kapcsán is egyeztetnek – közölte Varga Mihály. 

A pénzügyminiszter Washingtonban a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésének plenáris tanácskozása után elmondta: hazánk ma már a segítő, a donorországok közé tartozik, így tárgyalt a Világbank alelnökével is, akivel arról állapodott meg, hogy keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén magyar vállalatok bekapcsolódhatnak világbanki finanszírozásból megvalósuló ukrajnai programokba.

Varga Mihály a közmédiának adott interjúban elmondta: a Nemzetközi Monetáris és Pénzügyi Bizottság érzékeltetni akarta régiónk speciális helyzetét, amelyben Közép- és Kelet-Európa az orosz–ukrán háború közvetlen közelsége miatt van. 

– Ebben az energiakitettség nagyon fontos kérdés, amire válaszokat kell találni, az alternatív lehetőségek megtalálásán keresztül is. A szankciós energiaválság kezelése is feladata a régió országainak – hívta fel a figyelmet a miniszter.

Varga Mihály a washingtoni találkozón kitért arra is, hogy a magas energiaárak jelentősen megnövelik az infláció mértékét ebben a régióban, ami már olyan tehernövekedést jelent a középosztály, illetve az alsó középosztály számára, amit állami segítség nélkül nagyon nehéz kiküszöbölni. – Ezért is volt helyes a magyar kormány lépése, amellyel megőrizte a rezsivédelmi intézkedéseket, és az átlagfogyasztás mértékéig továbbra is támogatott áron lehet hozzájutni az energiahordozókhoz – mutatott rá. Majd hozzátette: tárgyalásain szóba került a magyar rezsivédelmi intézkedés, mint egyfajta jó gyakorlat.

A Világbank és a Nemzetközi Valutaalap éves közgyűlésén bemutatták a valutaalap friss gazdasági előrejelzését. A helyzet drámai megváltozását mutatja, hogy míg a tavaszi gazdasági összefoglaló címe az volt, hogy a „Háború visszaveti a gazdasági kilábalást”, a héten kiadott dokumentum már úgy foglalja össze a helyzetet, hogy „Szembeszállni a megélhetési költségek által okozott válsággal”.

 Varga Mihály szerint mindez azt is jelenti, hogy a világ jó részében idén és jövőre is az infláció okozza majd a legnagyobb gondot. 

Erre mutatott rá Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója a közgyűlés idején tartott sajtótájékoztatóján. Ahogy mondta, az infláció azt jelenti, hogy a lakosság jó része gazdasági válságot érzékel majd, még akkor is, ha országában a gazdasági növekedés összesített száma nem kerül a negatív tartományba. A szervezet vezetője szerint arra is látnak esélyt, hogy a jövő évi globális gazdasági növekedés történelmi mélypontra, 2 százalékra kerül. Kína gazdasági növekedése ugyanakkor ismét erőre kaphat, az idei 3,5 százalék után jövőre már a 4,5 százalékot közelítheti.

Borítókép: Kristalina Georgieva, a szervezet vezérigazgatója (Fotó: Europress/AFP/Cory Hancock)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.