Számos videó lát napvilágot mostanában arról a közösségi médiában, ahogy Oroszországban az emberek vég nélkül bekapcsolva hagyják a gáztűzhelyeiket, azt mutatva ezzel, hogy ami Berlinben vagy Párizsban több száz eurós költség, az Moszkvában mindössze néhány rubelbe kerül – ezzel a felütéssel indítja cikkét a The Economist, amelyben az európai és az orosz gazdaság állapotát veti össze. Míg Európa mély recesszió felé sodródik, addig az orosz gazdaság a javulás jeleit mutatja – fogalmaz a brit gazdasági lap.
Kétségtelen, hogy az Oroszország ellen irányuló nyugati szankciók aláásták Oroszország hosszú távú gazdasági kilátásait – írja a The Economist.
Felidézik: az, hogy a világ kilencedik legnagyobb gazdaságát elvágták a külföldi technológiától és szakemberektől, nagyjából a felére csökkentette az ország növekedési potenciálját. Az orosz gazdaság gerincét jelentő olaj- és gázkitermelés nagyjából három százalékkal marad el a háború előtti időszaktól, és ha a legutóbbi szankciók is életbe lépnek, további visszaesés várható. A Capital Economics elemzője arra is rávilágít a cikk szerint, hogy a háború első hat hónapjában 250-500 ezer orosz hagyta el az országot, közülük rengetegen magas végzettségűek voltak, jól fizetett állásokkal.
Putyin részleges mozgósítása után az emberek megrohanták a bankokat: a The Economist becslése szerint nagyjából 14 milliárd dollár értékű lekötött betét áramlott ki a bankokból szeptemberben, és további háromszázezer ember hagyhatta el az országot. Ez növelte a munkaerőhiányt, ami pedig az infláció erősödéséhez vezetett. Bár az infláció már tetőzött és lassulni kezdett, az árnyomás erős maradt a munkaerő-igényes szolgáltatói szektorban.
Ám mindezen nehézségek ellenére úgy tűnik, az orosz recesszió véget ér. Bár sokan kétkedve fogadják a hivatalos GDP-adatokat, azonban a gazdasági aktivitást mást források segítségével is lehet mérni. Ilyen például a Goldman Sachs valós idejű gazdasági aktivitást mérő indexe. E szerint az orosz gazdaság aktivitása élénkebb, mint számos nagy európai országé. Az autóipar például, amely néhány hónapja gyakorlatilag leállt, most ismét beindult, a gyártóknak sikerült más beszerzési forrás után nézni, miután a nyugati szankciók miatt az ottani ellátási láncokhoz már nem fordulhatott. Dollárban számolva az orosz import havi átlaga minden jel szerint meghaladja a tavalyi időszakét.
Néhány napja közzétett előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is felfelé módosította Oroszországgal kapcsolatos növekedési várakozását, pontosabban kisebb mértékű visszaesést vár: míg áprilisban még 8,5 százalékos éves GDP-visszaesésre számított, most már csak 3,4 százalékos csökkenést prognosztizál.
Az adatok azt mutatják, hogy Moszkva képes lesz fenntartani a katonai költekezést, így a szeptemberi, 2023–2025-re szóló költségvetési javaslat is jelentős mértékű növekedéssel számol a hadikiadások terén, emellett a belföldi biztonsági kiadásokat is jelentősen növeli, ami arról tanúskodik, hogy az orosz vezetés felkészült a belső ellenállásra is.
Borítókép: Vlagyimir Putyin. (Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Alekszej Majsov)
