Még a Pénzügyminisztérium, valamint a Magyar Nemzeti Bank várakozásánál is optimistább számot közölt frissített előrejelzésében a Nemzetközi Valutaalap. Az IMF szakértői szerint 5,7 százalékkal növekedhet a magyar gazdaság 2022-ben; a kormány és a jegybank négyszázalékos bővüléssel számol. A Valutaalap közgazdászai elemzésükben kitértek arra is: a szóban forgó GDP-adat azt is jelzi, hogy idén hazánk gazdasága lehet a második leggyorsabban növekvő Horvátország után a feltörekvő és fejlődő európai térségben. 

Korábban a Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) Magyarországgal foglalkozó előző, áprilisi előrejelzésében az szerepelt, hogy Magyarország hazai összterméke (GDP) 3,7 százalékkal nőhet idén. Vagyis jelentős az eltérés. Különösen akkor, ha azt vesszük alapul, hogy a budapesti ellendrukkerek recessziót és államcsődöt vizionálnak. Előbbit azért, mert képtelen a kormány „jó” gazdaságpolitikát kreálni, utóbbit pedig azért: mert „nem jönnek az uniós források”, a brüsszeli pénzügyi csap elzárása automatikusan financiális összeomlást jelent. 

Tegyük hozzá: bármennyire is ellenszenves számukra az Orbán-kormány, egy esetleges államcsőd évtizedekre megbénítaná Magyarország működését, amelyből még a balliberális oldal sem profitálna, sőt az kiütne mindenkit.  

Ráadásul azt sem árt fejben tartani: az Európai Unió érdeke éppenséggel nem az, hogy a közösségi források visszatartásával csődbe sodorjon egy tagállamot. Magyarország gazdasága erősen integrált az unióban, így egy bedőlést nem pusztán mi éreznénk meg, lennénk az elszenvedői, hanem a nálunk üzemelő nyugat-európai és multinacionális cégek, a nyugati háttérrel működő hitelintézetek és biztosítók vagy éppen az itt élő uniós állampolgárok. De most erről szó sincs!  

Sőt, az IMF részletesen ismerteti jelentésében azt is, hogy tavaly több mint hét százalékkal gyarapodtunk, amely a vén kontinensen nagyon szép teljesítménynek számít. Ugyanakkor magas inflációt jósol a Valutaalap, de ez sem az a „károgás”, amelyet a fővárosban hallhatunk bizonyos szakértők részéről: míg az ellendrukkerek húszszázalékos, sőt annál is magasabb pénzromlást prognosztizálnak az év egészére, az IMF „beéri” 13,9 százalékkal.  Nota bene: a jegybank is azt jelzi, hogy az infláció várhatóan az idei évben még emelkedik, majd a következő év első felében egyre markánsabban jelentkezik a globális nyersanyagárak és a hazai fogyasztás csökkenésének árleszorító hatása.

Azaz ebben a helyzetben az IMF-jelentés sem egy optimista prognózis, hanem az elemzés egészét nézve egy realista előrejelzés, amelynek kicsengése szerint idén még a világgazdaság növekedni fog, de a neheze még hátra van. Gyülekeznek a viharfelhők, és 2023-ban csak 2,7 százalékkal növekedhet a globális gazdaság. Miközben a nyugat-európai gazdaságok egyike-másika zsugorodni fog, addig jövőre a háborús válság ellenére is 1,8 százalékos gazdasági növekedésre számít a valutaalap Magyarországon. 

Ne kerteljünk: a hazai GDP időbeli lefutását és szerkezetét 2022-ben erős kettősség jellemzi. Az idei évben a belső keresleti tételek járulnak hozzá a növekedéshez, míg az export visszafogja a bővülést. 2023-ban a háztartások fogyasztása csökkenhet és a beruházások is mérséklődhetnek. A nettó export ugyanakkor a külső piacok és az ellátási láncok lassú helyreállásával párhuzamosan a jövő év végétől ismét pozitívan járulhat hozzá a GDP-növekedéshez. 

Apropó IMF! Az ellenzéki pártok és a hozzájuk köthető szakértők szerint lassan ideje lesz újra „behívni” az IMF-et, miután a magyar gazdaság annyira pocsék helyzetben van, hogy képtelen magát finanszírozni; a valutaalap újbóli hitele nélkül nem is megy.  Ennek a felvetésnek az az érdekessége, hogy 2008-ban pont azok voltak hatalmon, akik most újból programországgá tennék hazánkat. De nyugalom, az IMF mostani Világgazdasági kilátások című jelentésében erről szó sincs! Maradva a klasszikusoknál: az is a barátság jele, ha el tudjuk engedni azt, aki fontos nekünk.  

A szerző a Figyelő.hu főszerkesztő-helyettese 

Borítókép: A győri Audi gyár (Fotó: Kurucz Árpád)