Épp csak kilábalt a világgazdaság a koronavírus nyomában járó globális válságból, újabb negatív események jelentek meg a színen. Kezdődött a pandémiát követő járó inflációval, majd következett az energiaválság, s mindez tetőzött az orosz–ukrán háború kitörésével, ami „energiafronton” számos országot negatívan érint és további problémákat is okoz. Ehhez jöttek itthon az emelkedő kamatszintek, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint az idei súlyos aszálykárok. A Magyar Bankholding makroelemzői mégsem érzik indokoltnak az idei növekedési kilátások radikális rontását. Az idei bőven két számjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves szinten felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez.
Jóllehet, a megemelkedett energia-, valamint élelmiszerárak miatt tovább nő az infláció, ugyanakkor az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzött meg. A kedvező munkaerőpiaci kondíciók mellett a kormányzati támogatások hozzájárultak a fogyasztás bővüléséhez, amely azonban a következő negyedévekben már érdemben lassul. A munkaerőpiac hosszabb távon is feszes maradhat, bár jövőre átmenetileg enyhén emelkedhet a munkanélküliségi ráta. Magyarország második legnagyobb hitelintézeteként a Magyar Bankholding ebben az időszakban a tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő üzleti modell kialakítását és az energiahatékonysági beruházások megfontolását javasolja a vállalkozásoknak.
A hazai gazdasági kilátások az első félévben várt tendenciához képest bár romlottak, továbbra is kedvezők, az idei bőven két számjegyű bérnövekedés és a lakossági transzferek éves szinten felülmúlják a vártnál lényegesen magasabb inflációt. Az utóbbit a hazai árkorlátozások fékezik, így a reáljövedelmek idén is emelkedhetnek, hozzájárulva a fogyasztás bővüléséhez. Mindezek alapján a Magyar Bankholding makroelemzői nem érzik indokoltnak az idei növekedési kilátások radikális rontását, azonban a 2022. évi negyedik negyedév és a 2023. évi első negyedév között átmeneti technikai recesszióra számítanak.
– A vártnál erősebb második negyedéves gazdasági teljesítmény ellenére az idei GDP növekedési előrejelzésünket 5,7 százalékról 5,3 százalékra, míg a jövő évit 2,7 százalékról 0,4 százalékra csökkentettük – fogalmazott Suppan Gergely. A szakember a mérséklés fő okaiként az elhúzódó háborút, az elszálló energiaárak negatív hatásait, a romló külső környezetet, az emelkedő kamatszintet, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetését, valamint az idei súlyos aszálykárokat említette. Az inflációs kilátásokat illetően a Magyar Bankholding 2022-re 14, 2023-ra 13,6 százalékkal számol. Az inflációra emellett a jelentős béremelések, a bérköltségek érdemi növekedése, valamint a lakosság többletjövedelmei miatti keresletélénkülés is kockázatot jelent – fűzte hozzá a vezető elemző, kiemelve, hogy az árkorlátozások fenntartása ugyanakkor jelentős ársokkot előzött meg, noha a kiskereskedelemben más termékek áraiba azt részben áthárították.
A Magyar Bankholding prognózisa szerint Közép-Kelet-Európában hamarosan tetőzik az infláció, és középtávon visszatérhet a növekedés, részben az EU-források felfutása, részben az általános szakemberhiány miatt várhatóan újra gyorsuló bérdinamika eredményeként.
– A jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet tudatos pénzügyi tervezést, válságtűrő forgatókönyvek készítését igényli. Ebben az esetben elég tartaléka lehet egy vállalkozásnak ahhoz, hogy az imént említett, középtávon várható fellendülés kezdetén sikeresen tudjon elindulni – mondta Kuti Ákos, a Magyar Bankholding Stratégiai Elemzés Központjának vezetője. Majd hozzátette:
habár a megváltozott gazdasági körülmények elbizonytalaníthatják a fejlesztéseket tervező vállalatokat, az energiahatékonysági beruházások még a magasabb kamatok mellett is megtérülhetnek. Az emelkedő kamatok negatív hatását pedig a kkv-k számára továbbra is elérhető kedvezményes hitelkonstrukciók, valamint a GINOP pályázatok ellensúlyozhatják.
A Magyar Bankholding elemzői a munkaerőpiacon összességében csupán mérsékelt változásokra számítanak. A magas energiaköltségek egyes szektorokban, ágazatokban átmeneti vagy tartós leálláshoz, a termelés visszafogásához vezethetnek, ami elbocsátásokat okozhat. A kormány által tervezett munkahelyvédelmi program az érintett szolgáltatói ágazatokban ezt igyekszik ellensúlyozni. Emellett a termelésben, az ipar területén működő vállalkozások számára tervezett, az energiaköltségük növekedésének 50 százalékos kormányzati átvállalása is pozitív hatást eredményez – hangzott el.
Az év végén és a jövő év elején részben szezonálisan, részben az energiaválság negatív hatásaként emelkedhet a munkanélküliségi ráta, amely a jövő év közepétől újra csökkenhet. A Magyar Bankholding várakozásai szerint 2022-ben 3,6 százalékra csökkenhet a munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról, míg jövőre mérsékelten magasabb, 3,9 százalékos munkanélküliségi rátára lehet számítani. Az idei évre a szakértők 16,6 százalékos bruttó átlagbér-növekedést várnak a 20 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés, a több ágazatot érintő 20 százalékos bérrendezés, valamint a hivatásos állomány hathavi extra illetménye következtében.
Suppan Gergely számos területen pozitív eredményről számolt be: a tavalyi és tavaly előtti turizmushoz képest idén megbokrosodott az ágazat. A magyar gazdaság kilábalása összességében robusztus, igaz, az aszály miatt a mezőgazdaság 1 százalékpontot – 7,5 helyett 6,5 százalékos teljesítményt produkálva – veszített a várt teljesítményéből. A csiphiány kezd elmúlni, a harmadik negyedévben a járműgyártás és az ipar húzza majd főként a GDP-t – mutatott rá az elemzési vezető.
Ami kellemetlen, és bizonytalanságra adhat okot, az a háztartások esetében a rezsiköltségek alakulása. Van, aki előre tud menekülni, és akad, akinek lényegesen romlik a helyzete – fogalmazott a szakember. – Az energiaárak azonban idővel helyrejönnek, a Magyarországra érkező működő tőke pedig hosszabb távon visszahozza a négy százalék körüli gazdasági növekedést.
Az ipar rendelésállománya még mindig magas, igaz, most 2100 milliárdnyi beruházást leállítottak, ami inkább a jövő évben hoz visszaesést. Ám a gyárépítések, a raktárpiac erőteljes fejlődése, az irodapiacon kialakult sajátos helyzet nyomán ez az állapot nem lesz tartós – utalt rá Suppan Gergely. Nem lehet megbecsülni azt sem, hogy újra visszaesik-e a vendéglátás és a turizmus. Ugyanakkor a brutális beruházások hatásai látszani fognak, és a nehézségek ellenére felülteljesít az ipar.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Vémi Zoltán)
