A Távol-Keletről érkező működő tőke nagyságrendje indokolttá teszi egy menetrendszerű járat indítását Debrecen és Kelet-Ázsia között. Az előkészítő tárgyalások más szereplők mellett a Wizz Airrel is elindultak – közölte Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes a Wizzair első, Luthont repülő menetrendszerű járata indításának 10. évfordulója kapcsán tartott eseményen – számol be róla a Figyelő.hu.
Magyar Levente a járatfejlesztés szükségességének indokaként rámutatott: a működő tőke mozgásának iránya mára jelentősen megváltozott: a befektetések döntő többsége immár nem Nyugatról, hanem a Távol-Keletről érkezik. Ennek konzekvenciáit pedig a légi közlekedésnek is le kell vonni, a feladatok megfelelő szintű elvégzésére fel kell készülni. Különösen Debrecenben, ahová már eddig is a magyar GDP tíz százalékának megfelelő nagyságrendű működő tőke érkezett. A befektetői körben már eddig is hangsúlyosan képviseltették magukat a távol-keleti cégek, a világ elektromos akkumulátorgyártó piacának 35 százalékát birtokló kínai CATL letelepedésével pedig egyértelművé válik a kelet-ázsiai tőke túlsúlya a cívis város dominálta régióban.
A cikk emlékeztet: az akkumulátorcellákat elválasztó Semcorp már építi gyárát, a CATL pedig pár hete jelentette be a valaha volt legnagyobb magyarországi invesztíciót: debreceni gyártóbázisát több mint 7 milliárd eurós befektetéssel fogja megvalósítani. De hatalmas befektetést tervez a dél-koreai EcoPro is, amely tavaly decemberi bejelentése szerint 264 milliárd forintos beruházással kíván katódgyárat telepíteni a cívis városba.
A Debrecen Airportba az év elején szállt be többségi tulajdonosként az állam azzal a nem titkolt céllal, hogy annak fejlesztését felgyorsítsa. Ezzel a tranzakcióval a debreceni lett az egyetlen magyar tulajdonú repülőtér, ahol is fél évtizeden belül százmilliárd forintos nagyságrendű fejlesztést tervez az állam. Úgy számolnak, hogy a 2030-ra a mostani kétszázötvenezres forgalom megtöbbszöröződik, és eléri az évi 2,5 millió utast.
Az ambiciózus fejlesztési tervek megvalósítása értelemszerűen nem független háborús helyzettől, illetve az abból fakadó következményektől, de az a cél, hogy a repülési kapacitások tekintetében is stabilizálódjon Debrecen regionális vezető szerepe, és a légikikötő továbbra is hangsúlyosan legyen képes hozzájárulni ahhoz, hogy a város a dél-kelet-európai régió egyik gazdasági bástyájává váljon
– fejtette ki a miniszter-helyettes.
A háború kapcsán emlékeztetett, annak terheitől sok ezer milliárd forintos beavatkozással igyekszik megvédeni állampolgárait a kormány, ami nagy terhet jelent, ám vannak olyan feladatok, amiket ilyen körülmények között sem szabad feladni, a debreceni reptér működőképességének megőrzése pedig mindenképpen ezek közé tartozik. Magyar Levente szerint Debrecen teljesítménye egyedülálló: az elmúlt években a város magához tudta vonzani a magyar éves GDP mintegy tíz százalékát gazdasági befektetési értékben. Mint ahogy egyedülálló a Wizz Air sikertörténete és a Debrecennel való együttműködése is – tette hozzá.
Debreceni üzletük kapcsán Várdi József, a Wizz Air vezérigazgatója kifejtette, 2012-es lutoni járatindításuk után még tucatnyi desztinációt repülnek a 2014-től Wizz Air egyik légibázisát is jelentő Debreceni reptérről. Rámutatott, sikereik nem kis részt Debrecenhez, a térség leggyorsabban fejlődő régiójához kötik őket, további terveikben is hangsúlyosan szerepel a város, illetve repülőtere.
Borítókép: egyebek mellett a Wizz Airrel is folynak a tárgyalások a járatindításról (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
