Elérheti jövőre a kétszázezer forintot az átlagnyugdíj, ha marad a mostani terv

Az infláció nem kíméli az időseket sem, pont emiatt emelkedhetnek jövőre látványosan a nyugdíjak.

Pénteken érkezik a nyugdíjprémium és a -korrekció, ami mintegy kétmillió nyugdíjasnak nyújt érdemi segítséget a rohanó infláció közepette. A két járandóság közül az utóbbi az igazán lényeges, a mostani emeléssel együtt a nyugdíjak összege az év eleje óta már 14 százalékkal emelkedik, így az átlagnyugdíj mértéke is tovább nő, a jelenlegi 172 ezer forintról 179 ezer forintra – olvasható a Vg.hu cikkében.

Az igazán érdekes kérdés a jövő évi inflációs várakozás, amely meghatározza a nyugdíjak további sorsát.

Bár továbbra sem tudni, hogy decemberben mit ír bele a jövő évi költségvetési törvény módosításába a kormány, azaz pontosan mekkora inflációval tervez, 

ám ha a legoptimistább becsléssel számolunk, amely szerint 13 százalékos lehetett 2022-ben az éves infláció, akkor az ezzel párhuzamosan meghatározott 13 százalékos nyugdíjemeléssel januártól kétszázezer forintra nőhet az átlagnyugdíj mértéke Magyarországon.

A legtöbb szakértő szerint azonban ennél jóval nagyobb lehet az éves infláció mértéke. 

Az átlagnyugdíj az év eleje óta folyamatosan emelkedett, tavaly decemberben még 156 ezer forint volt: a januári ötszázalékos emelést júliusban egy 3,9 százalékos, majd most novemberben egy 4,5 százalékos követte, s egy év alatt összesen 23 ezer forinttal nőtt az átlagos havi járandóság. 

Farkas András nyugdíjszakértő a Vg érdeklődésére megerősítette, hogy szerinte is elérhető a kétszázezer forintos határ, miután Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter korábban 13 százalékos fogyasztói áremelkedési ütemről beszélt,

tehát ennyivel mindenképpen emelni kellene a nyugdíjakat 2023-ban. Főleg azért is, mert az infláció a nyugdíjasokat sem kíméli: a nyugdíjas infláció októberben 23,6 százalék volt, ami Farkas András szerint sosem volt még ilyen magas, ráadásul ez meghaladja az alapinfláció 21,1 százalékos növekedését. Bár a januártól októberig számolt drágulási ütem kisebb, 13 százalékos volt, tehát az idei 14 százalékos emelés tulajdonképpen fedezi az inflációt, a nyugdíjasok azonban nem ezt látják, sokkal inkább a negyvenszázalékos élelmiszer-inflációval és a 67 százalékos rezsidrágulással szembesülnek, tehát ahhoz képest az emelés a nyugdíjasok szerint nagyon kevés.

 

Biztosan felül kell vizsgálni majd a jövőben

– mondta a jelenlegi szisztémáról a szakember, aki szerint ez egy békeidőkre kitalált megoldás, ilyen rendkívüli helyzetben nem működik. Ettől függetlenül elismerte, hogy a nyugdíjak emelése iszonyatosan sokba kerül az államkasszának, csak a mostani, 4,5 százalékos novemberi emelés 217 milliárd forint, ehhez hozzá kell még adni 24,5 milliárdos prémiumot, tehát egészében majdnem 250 milliárdot kell kifizetni a költségvetésből egyetlen hónap alatt a nyugdíjakra. Nem kis tételről van szó, ugyanis minden egyszázalékos növekedésnek negyvenmilliárd forint a pluszkiadása.

Tehát ha jövőre valóban 13 százalékkal emelkednének a nyugdíjak, akkor az 520 milliárd forinttal többe kerülne a költségvetésnek, mint az idén.

Farkas András arról is beszélt, hogy a svájci indexálást nem bírná ki a költségvetés, ugyanis az ötven százalékban az inflációhoz, ötven százalékban pedig a nettó nemzetgazdasági kereset növekedéséhez igazodik, és ha magas bármelyik érték, akkor azt szerinte rendkívül nehéz kigazdálkodnia a büdzsének. De ezzel együtt szerinte valamilyen módon be kell építeni a keresetek növekedését, mert egyébként nagyon gyorsan leszakadnak a nyugdíjak az aktív keresők vásárlóerejétől. 

Szóba jöhetne a vegyes indexálás, amelyről pedig úgy vélekedett, hogy azzal még a mostaninál is rosszabbul járnának a nyugdíjasok.

Hangsúlyozta, hogy nem is itt van a fő probléma, hanem hogy egységes, százalékos mértékben van megadva az emelés, minden nyugdíjasnak 4,5 százalékos emelés jár, függetlenül attól, hogy ötvenezer forintot vagy ötszázezer forintot kap. De szintén gondot okoznak azok a valorizációs szorzók, amelyek mindig követték a nettó nemzetgazdasági átlagkereset növekedését, és mivel ez az utóbbi években felgyorsult, ezért minél később állapították meg valakinek a nyugdíját, az annál jobban járt; ugyanakkor azonos életpálya után felével kisebb nyugdíjat is kaphatott az, akinek tíz évvel ezelőtt állapították meg a nyugdíját. Ezért a szakértő szerint a valorizációs szorzóknál is korrekcióra lenne szükség.

Az eredeti cikk IDE kattintva olvasható.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Világgazdaság/Vémi Zoltán)