A nyugati atomerőmű-építő cégek szenvednek az egyes beruházásokkal – mondta Hárfás Zsolt mérnök, atomenergetikai szakértő a Vg.hu érdeklődésére. A francia EPR-blokkok például jelentős költség- és határidő-túllépés mellett működnek Franciaországban és Finnországban is. A finn Olkiluoto-3 EPR-típusú blokkot 2005-ben kezdték el építeni, 2009-ben kellett volna átadni, de folyamatosan újabb és újabb műszaki problémák léptek fel.
Az első „amerikai” AP1000 típusú blokkok építése 2009-ben, Kínában kezdődött meg. A folyamatos műszaki és fejlesztési problémák miatt a Szanmen-1 csak 2018-ban tudott a hálózatra csatlakozni, amikor a Roszatom VVER-1200-as blokkjai közül Oroszországban már kettő is kereskedelmi üzemben termelt.
Az unió az üzemanyag-ellátás diverzifikálására hivatkozva éppen ezt a céget próbálja most helyzetbe hozni
– mutatott rá Hárfás Zsolt.
A bolgároknál és a cseheknél is megjelent a legmagasabb szintű amerikai atomlobbi, és hasonlót látni Romániában és Lengyelországban is.
A lengyelek már bejelentették, hogy megállapodtak az első atomerőművük három AP1000 típusú egységgel való megépítéséről. Hárfás Zsolt szerint kérdéses, hogy ez a beruházás végigmegy-e ugyanazon a szigorú szűrőn, mint a paksi bővítés.
A Westinghouse korábban is megpróbált piacot nyerni, ezért üzemanyagot fejlesztett ki az orosz technológiát használó blokkokhoz.
A rosszabb minőség, a magasabb ár és az üzemzavarok miatt azonban minden ország visszatért az orosz fűtőelemekhez.
Hárfás Zsolt azt mondta, a friss nukleáris üzemanyaggal szembeni szankciók lebegtetése egész egyszerűen arról szól, hogy orosz típusú erőművekben politikai és nem szakmai döntések révén amerikai, Westinghouse-üzemanyagot szeretne látni az unió.
