A balti hármak (Észtország, Lettország és Litvánia), valamint Lengyelország sürgetésére újabb szankciós csomag készül Oroszország ellen Brüsszelben, a sorban ez lesz a kilencedik – írta a Vg.hu.
A lap sajtóértesülésekre hivatkozva azt írta, az új pakkban bővítenék az energiaszektort érintő korlátozásokat, továbbá megtiltanák a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal.
Tiltás alá esne a gyémánt-, illetve az acélimport, valamint a cseppfolyós gázból készült termékek is. Az embargó kiterjedne a szoftverek és a csúcstechnológia exportjára, illetve orosz vízijárművek nem használhatnák az európai kikötőket, valamint orosz tévécsatornák sem sugározhatnának az EU-ban.
Litkai Máté, az MCC Klímapolitikai Intézet igazgatója az M1-nek elmondta: az új csomag Magyarország számára legveszélyesebb része a nukleáris együttműködés tiltása lenne.
A hírek nyomán azonnal megugrottak a jegyzések az amszterdami gáztőzsdén, az újabb szankciós csomagról szóló pletykák a száz eurót megközelítő szintről 125 euró közelébe emelték az árfolyamot. A szélsőbal régóta követeli, hogy a tiltások körébe vonják be a nukleáris energiát is. – Ha az EU kormányai komolyan veszik a háború leállítását, akkor az európai atomenergia-ipart le kell választani a Kreml köldökzsinórjáról és helyette a takarékosságra, valamint a megújuló energiára kellene fókuszálni – nyilatkozta a CNBC-nek még a nyolcadik csomag elfogadása utána Ariadna Rodrigo, a Greenpeace fenntartható európai pénzügyekért felelős menedzsere.
Az előző szankciós csomagok az orosz olajra, a gázra, valamint a szénre fókuszáltak, így próbáltak meg – rövid távon nem sok sikerrel, viszont jókora inflációval – fenyegető nyomást gyakorolni Moszkvára.
A korlátozások azonban nem túl eredményesek, a vezetékes gázszállítások csökkenését az LNG-szállítások növekedése kompenzálja – jóval drágábban. Az orosz LNG legnagyobb vásárlói közé Franciaország, Kína és Japán tartozik. A nyolcadik szankciós kör tárgyalásai során Magyarország és Bulgária fejezte ki a legerősebb tiltakozást a nukleáris területek bevonása ellen, s ez minden bizonnyal most sem lesz másképp. Hasonlóan állhat a kérdéshez az európai atomenergia nagyhatalomnak számító Franciaország is. Az atomenergia mellett foglalt állást Lengyelország is, az amerikai Westinghouse-t kérte fel tervezett új erőművi építkezéseinek első fázisára, egy másik pedig lengyel–dél-koreai együttműködésben épülne meg.
A gond ezzel csak az, hogy előbbi a tervek szerint 2033-ban állna üzembe, a reaktort 2026-ban kezdik el építeni. Az orosz energiahordozók híján a lengyelek így kénytelenek hosszú távon is a magas energiaárakat elfogadni.
Brüsszelben azt is fontolgatják, hogy a szankciókat kiterjesztik Iránra is valamilyen mértékben, válaszul arra, hogy Teherán katonai drónokat szállít Oroszországnak. A kérdés ezek után már csak az, hogy az ismét regionális befolyásának növelésére törekvő, jelentős olajtermelő közel-keleti állam milyen válaszlépéseket akar tenni az EU felé. Az erős oroszellenességükről ismert balti államok egyik képviselője, Urmas Reinsalu észt külügyminiszter a Politicónak nyilatkozva azzal érvelt a további szankciók mellett, hogy az európai országoknak meglehetősen magasan vannak a gáztartalékai.
A diplomata nyilván nem olvasta a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) közelmúltban publikált figyelmeztetését, amely óva intette az uniós kormányokat és Brüsszelt attól, hogy elbízza magát a gáztárolók magas töltöttségi szintje miatt.
Az IEA szerint Európának már most el kellene kezdenie a felkészülést a jövő télre, mert a várhatóan visszaeső orosz gázimport és az LNG növekvő felhasználása miatt gázhiány alakulhat ki.
Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az európai energiaügyekért felelős tárcavezetők október végi csúcstalálkozója után hangsúlyozta, hogy Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a tagállamok szuverén joga eldönteni, hogy milyen energiahordozókat vásárolnak, milyen mennyiségben, kitől és milyen árformula alapján. A miniszter szerint ezek jelentős része üzleti titok, az energiaellátáshoz fűződő titok és nemzetbiztonságilag is érzékeny információ.
A miniszter szerint az európai vezetőktől egészen őrült ötletek is elhangzottak, például az, amely szerint nemcsak felső, de alsó korlátot is kellene szabni a gázárnak, hiszen a túlságosan alacsony ár nem késztetné a fogyasztókat takarékoskodásra.
Brüsszel érthetetlen okokból időről időre felveti az ársapka ötletét, nem törődve azzal, hogy Moszkva egyértelművé tette: árkorlátozások esetén azonnal beszünteti a szállításokat.
A felső árkorlát ellen egyébként az elfogultsággal igazán nem vádolható holland gáztőzsdét felügyelő hatóság is kifejezte ellenérzéseit. A holland pénzügyi hatóság (AFM) közölte, hogy a TTF gáztőzsdén a határidős ügyletek árának korlátozására tett kísérletek negatív következményekkel járhatnak, beleértve a gáz fizikai hiányát is. Brüsszel árkorrekciós mechanizmus kidolgozását szorgalmazta, dinamikus árplafont javasol a tőzsdei határidős árakra, ezzel gondolván elkerülni a jegyzések szélsőséges ingadozását. A brüsszeli nonszenszek közé tartozik a kötelező, közös gázbeszerzési platform kialakítása is. A magyar miniszter hasonlóan vélekedett az úgynevezett szolidaritási mechanizmusról szóló javaslatról is.
– Vészhelyzet esetén a magyar tárolókból elfogadnák azt az orosz földgázt, amelyet ki akartak iktatni az európai piacról? Ha elfogadják, akkor miért akarják kiiktatni, mennyiségi problémákat okozva ezzel – fogalmazott Szijjártó Péter.
Borítókép: Az újabb szankciós csomag megtiltaná a nukleáris energia, illetve a fűtőanyagok terén való együttműködést Oroszországgal (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
