Az 1,5 százalékos gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek – állapította meg a háromtagú testület a mai ülésén, miután a kormány múlt héten megküldte a KT-nek a jövő évi büdzsé módosításáról szóló kormányrendeletet – írja a Vg.hu.
Idén az orosz–ukrán háborúra hivatkozva – és a veszélyhelyzet nyújtotta jogkörével – a kormány nem nyújtotta be a parlamentnek a költségvetés módosítását, azon a gyakorlaton viszont nem változtatott, hogy a KT a készülő jogszabályt ezúttal is véleményezze.
A költségvetés tervezetét tavasszal a Pénzügyminisztérium a mainál egy sokkal kedvezőbb makrogazdasági környezetben állította össze, a 4,1 százalékra becsült növekedés, az 5,2 százalékos infláció vagy a 3,5 százalékos GDP-arányos deficitcél akár még teljesíthető is lett volna,ha május–június fordulóján nem romlanak el drasztikusan a kilátások az energiaárak elszállásával egy időben. Azóta az elemzők szinte egyöntetűen 15 százalék feletti inflációt és 0–1 százalék közötti növekedést jósolnak, tehát alapjaiban változtak meg a kilátások és a költségvetés fundamentumai.
A KT véleményéből is kiderül, hogy a kormány magasabb hiánypályával számol jövőre: az eredményszemléletű (ESA) hiány 3,9 százalékra, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul.
A tanács arra is felhívja a figyelmet, hogy „a rendelettervezet bevételi és kiadási előirányzatának teljesíthetősége kockázatot hordoz. Az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon az energiaköltségek finanszírozása tartalmaz többletkiadási előirányzatot a rendelettervezet, de „a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy azt a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi.”
Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz – figyelmeztetnek, ugyanakkor szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, „amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását”.
A tanács megállapította, hogy elsősorban a nominális GDP magas, közel 16,6 százalékos növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkenése folytatódik 2023-ban is, a 2022 végén várt 74,0 százalékról 2023 végere 70,2 százalékra mérséklődik. A 3,8 százalékra tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.
A tanács ennek alapján megadja az előzetes hozzájárulását a rendelettervezet kihirdetéséhez – összegzi a KT a közleményében.
Jöhet a kilábalás Az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatban úgy vélekedik Kovács Árpád, hogy az megközelítheti az öt százalékot, jelentősen túlteljesülő adóbevételek mellett. A stabilitási törvény GDP-arányos államadósság-követelménye az idei költségvetés makropályájánál figyelembe vettnél 2- 3 százalékponttal kedvezőbben, 74 százalék körüli szinten teljesülhet – olvasható a KT elnökének a Figyelo.hu-n megjelent írásában. Az infláció szerinte éves szinten a korábban vártnál jóval magasabb, éves összehasonlításban 15 százalék közeli lehet, aminek alapvető okai az energiabeszerzés árainak alakulására, a cserearányok romlására, a világkereskedelem logisztikai és beszállítási zavaraira vezethetők vissza. Úgy látja: 2023 első – valószínűsíthetően úgynevezett technikai recessziót hozó – féléve után a jövő év második felében elkezdődhet a kilábalás, s így az éves GDP-növekmény már pozitív tartományba kerülhet, s az infláció az év végére egy számjegyűre csökkenhet.
Borítókép: Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke (Fotó: Világgazdaság/Móricz-Sabján Simon)
