A projekt környezetvédelmi hatásait tovább vizsgálva figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós rendeleteit, mely jogszabályok szerint a törzshálózatnak az átfogó hálózaton belüli, 2030-ig történő meghatározását és a fejlesztésére irányuló megfelelő intézkedések meghozatalát kiemelt fontossággal kell kezelni.
A törzshálózat alkotja majd ugyanis a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztésének gerincét, hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, melyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest hatvan százalékkal csökkenteni kell. Az érintett tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozniuk a közös érdekű projektek 2030-ig történő befejezése érdekében.
A projekt által lefedett szakasz a TEN-T törzshálózat része, szűk keresztmetszete. Az EU-rendelet határidőket is szab, így a projektnek a per idejére való leállítása a rendeletben foglalt határidő sérelmével jár.
Az azonnali jogvédelemmel történő, várhatóan hosszú idejű leállítás ezért legalább hétéves késedelmet okozhat a megvalósításban (2034). Ezzel jelentősen sérül az EU-rendeletben előírt 2030-as határidő.
Érdekes és fontos előírása ezeknek az EU-s jogszabályoknak, hogy lehetséges a vasúti törzshálózat távlati bővítése (utalva akár a V0-ra), ezen későbbi bővítési célok és lehetőségek fenntartása mellett is jogszabályi kötelezettség a meglévő törzshálózat alkalmassá tétele 2030-ig – olvasható a portál cikkében.
Borítókép: A déli vasúti összekötő híd (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!