Folyamatosan és rendszeresen visszatérő téma a Déli körvasút projekt, amelyet az Európai Bizottság kiválónak ítélt. A fejlesztésre benyújtott magyar pályázat hivatalos EU-értékelése szerint a projekt fontosság és sürgősség szempontjából is előre sorolandó, most azonban leállt, ugyanis az újból kiadott környezetvédelmi engedélyt ismét megtámadták, és a bíróság néhány napja jogvédelmet rendelt el a projekt kivitelezésével kapcsolatban – írta meg a Magyar Építők.
A Déli körvasút fejlesztés célja, hogy több vonat közlekedjen az agglomeráció és Budapest között, a vasút mint fenntartható közlekedési eszköz versenyképes alternatívája legyen a személyautós közlekedésnek, és nagyobb szerephez jusson Budapest közlekedésében. Ehhez kényelmes, pontos és sűrű járatokra van szükség, amelyek a városban megfelelő átszállási kapcsolatokat nyújtanak. Az új állomások és új járatok azonban nemcsak az ingázók, hanem a városban közlekedők számára is új lehetőségeket nyitnak, így több mint kétmillió ember mindennapjait könnyítené meg a beruházás. A vonalszakasz a MÁV Zrt. 1-es, Budapest−Hegyeshalom−Rajka vasúti fővonalának része, ezáltal kiemelt nemzetközi jelentőségű.
A projekt környezetvédelmi engedélyét a bíróság 2022 februárjában civil szervezetek kezdeményezésére megsemmisítette. Ennek hatására az engedélyezési eljárást a hatóságnak újból le kellett folytatnia, az ítéletben foglaltak szerint továbbfejlesztett környezeti hatástanulmány alapján.
Az alapos vizsgálatok után, 2022 novemberében hozott környezetvédelmi hatósági határozat szerint a beruházás újból megkapta a környezetvédelmi engedélyt, melyet a civilek a helyi, kerületi önkormányzattal (Újbuda) karöltve ismét megtámadtak.
Az érvényes és hatályos környezetvédelmi engedély megléte alapvető feltétel az európai uniós pályázat sikeréhez.
A bíróság 2023. január végén újfent azonnali jogvédelmet rendelt el a Déli körvasút kivitelezésével kapcsolatban. Ennek nyomán, a helyzet további tisztázásáig, ideiglenesen felfüggesztették a MÁV Zrt. üzemi területén folytatott fakivágásokat is. Ez az újbudai Hamzsabégi sétányt, illetve az ott húzódó vasúti sínek mellett levő „nadrágszíj” területet érinti. Ez lett volna a projekt egyik felvonulási területe, amelyet a kivitelező a projekt lezárásával teljes egészében visszaadna a lakóközösségnek, természetesen felújított formában. A sétány nem mellesleg végül közvetlen kapcsolatot kínálna a dél-budai Duna-szakaszhoz is.
A projekt környezetvédelmi hatásait tovább vizsgálva figyelembe kell venni az Európai Parlamentnek és az Európai Tanácsnak a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) fejlesztésére vonatkozó uniós rendeleteit, mely jogszabályok szerint a törzshálózatnak az átfogó hálózaton belüli, 2030-ig történő meghatározását és a fejlesztésére irányuló megfelelő intézkedések meghozatalát kiemelt fontossággal kell kezelni.
A törzshálózat alkotja majd ugyanis a fenntartható multimodális közlekedési hálózat fejlesztésének gerincét, hozzájárul azon célkitűzések eléréséhez, melyek szerint a közlekedésből származó üvegházhatásúgáz-kibocsátást 2050-re az 1990-es szinthez képest hatvan százalékkal csökkenteni kell. Az érintett tagállamoknak tehát intézkedéseket kell hozniuk a közös érdekű projektek 2030-ig történő befejezése érdekében.
A projekt által lefedett szakasz a TEN-T törzshálózat része, szűk keresztmetszete. Az EU-rendelet határidőket is szab, így a projektnek a per idejére való leállítása a rendeletben foglalt határidő sérelmével jár.
Az azonnali jogvédelemmel történő, várhatóan hosszú idejű leállítás ezért legalább hétéves késedelmet okozhat a megvalósításban (2034). Ezzel jelentősen sérül az EU-rendeletben előírt 2030-as határidő.
Érdekes és fontos előírása ezeknek az EU-s jogszabályoknak, hogy lehetséges a vasúti törzshálózat távlati bővítése (utalva akár a V0-ra), ezen későbbi bővítési célok és lehetőségek fenntartása mellett is jogszabályi kötelezettség a meglévő törzshálózat alkalmassá tétele 2030-ig – olvasható a portál cikkében.
Borítókép: A déli vasúti összekötő híd (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
