Lépések az energiafüggetlenséghez

Európának és azon belül Magyarországnak is jelentős az energiakitettsége. Az Orbán-kormány stratégiai terve több ponton vág neki a függőség csökkentéséhez. A végrehajtás már meg is kezdődött.

Nyékpuszta, 2023. február 13. Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán 2023. február 12-én. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint február 13-án áll üzembe az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen és a napokban megkezdődik a második kút fúrása is. MTI/Lehoczky Péter Fotó: Lehoczky Péter

A kormány továbbra sem kíván lemondani Paks I üzemidő-hosszabbításáról, és Paks II-nek is minél hamarabb rendszerbe kell állnia. A geotermia hasznosítása is felfuthat, amelyet fűtésre és áramtermelésre is lehet alkalmazni. A földgáz szerepét a távfűtésben például egyre több helyen veheti át a geotermikus energia.

A fent ismertetett terv végrehajtása már meg is kezdődött. Indul a termelés a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen, míg Nyékpuszta mezőn a napokban megkezdődik a második kút fúrása is. Az Energiaügyi Minisztérium a minap ismertette, hogy a Békés vármegyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező, úgynevezett megkutatása, mezőfejlesztése és kitermelése az MVM-csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában valósul meg. Az első kút fúrása tavaly tavasszal fejeződött be. A Corvinus-projektet 2022 nyarán kiemelt beruházássá nyilvánították.

A minap az is kiderült, hogy Európának hatalmas összegekbe kerül az energiaválság kezelése.

A Világgazdaság is beszámolt arról, miszerint egy belgiumi agytröszt, a Bruegel elemzőinek számításai szerint 29 európai ország összesen 768 milliárd eurót költött arra, hogy megvédje a vállalkozásokat és a háztartásokat a megugró energiaáraktól.

 A legtöbbet Németország fizette, 264,6 milliárd eurót. A második az Egyesült Királyság 103,3 milliárd euróval, majd a sorban Olaszország következik 92,7 milliárd euróval. Franciaország 92,1 milliárd, míg Spanyolország 40,2 milliárd eurót fordított a krízis kezelésére. Az elemzés szerint szerint Magyarországnak 2,7 milliárd euróba került eddig az energiaválság.

Úgy tűnik, hogy mindez nem készteti a brüsszeli vezetést a szankciós politika felülvizsgálatára. Magyarország ennek ellenére – amellett, hogy lépéseket tesz a kiszolgáltatottság mérséklésére – továbbra is prioritásként kezeli a rezsicsökkentés megvédését. Ennek érdekében a kormány megnégyszerezte az energiaár-ingadozás hatásának kivédésére létrehozott rezsivédelmi alapot, amelynek összege 2600 milliárd forint.

Lantos Csaba a minap bejelentette: a lakosság esetében az átlagfogyasztásig egész évben nem emelkedik a gáz, az áram és a távhő rezsicsökkentett ára. 

A kormány megtette a szükséges lépéseket a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságáért, és azért, hogy az árak megfizethetők, kigazdálkodhatók legyenek.

Borítókép: Nemsokára kezdődik a termelés a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen (Fotó: MTI/Lehoczky Péter)