Lépések az energiafüggetlenséghez

Európának és azon belül Magyarországnak is jelentős az energiakitettsége. Az Orbán-kormány stratégiai terve több ponton vág neki a függőség csökkentéséhez. A végrehajtás már meg is kezdődött.

Nyékpuszta, 2023. február 13. Földgázkút a Békés vármegyei Nyékpusztán 2023. február 12-én. Az Energiaügyi Minisztérium közlése szerint február 13-án áll üzembe az első kút a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen és a napokban megkezdődik a második kút fúrása is. MTI/Lehoczky Péter Fotó: Lehoczky Péter

A háború és a szankciós politika a korábbinál is kiszolgáltatottabb helyzetbe hozta Európát az energiaellátás területén. Az energiaforrások az embargós intézkedések következményeként csökkentek, ami pedig elérhető, az drágább lett. A kontinens kitettsége korábban is jelentős volt, az elmúlt években az uniós tagállamok közül tizenhét országban haladta meg az energiaimport-függőség mértéke az ötven százalékot. Magyarország függősége például 2019-ben tizenkét százalékponttal lépte át az unió átlagát, a tizenkettedik legmagasabb értékünkkel a középmezőnyben helyezkedtünk el.

– Energiában nagyon függünk a külföldtől, ezen lazítani kell – jelezte ez év elején Lantos Csaba energiaügyi miniszter. A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy az ország nem dúskál a természeti erőforrásokban, de nem vagyunk teljesen eszköztelenek. Így például földgázból 2021-ben az országnak nagyjából tízmilliárd köbméter volt az éves fogyasztása, a magyar földből másfél milliárd köbmétert tudunk kitermelni. A kormánynak most az a törekvése, hogy eljussunk az évi kétmilliárd köbméterig.

Fontos cél, hogy amit lehet, azt itthon termeljük meg, valamint különböző forrásokból lehessen beszerezni az ország működtetéséhez szükséges energiát. 

Ehhez ötvenkét új földgázkút fúrása szerepel a tervekben, valamint 2028-ig megépül három nagyobb gázerőmű is. Ebből kettő Tiszaújvárosban, míg egy a Mátrai Erőmű közelében.

 Ezzel együtt az energia-felhasználásunkban csökkenteni kell a földgáz súlyát, ezért a napenergia mellett a szélenergia hasznosítása is lendületet kap. Kedvező, hogy február 10-én az aktuális fogyasztás egyharmadát már megújuló energiával állította elő az ország.

A kormány továbbra sem kíván lemondani Paks I üzemidő-hosszabbításáról, és Paks II-nek is minél hamarabb rendszerbe kell állnia. A geotermia hasznosítása is felfuthat, amelyet fűtésre és áramtermelésre is lehet alkalmazni. A földgáz szerepét a távfűtésben például egyre több helyen veheti át a geotermikus energia.

A fent ismertetett terv végrehajtása már meg is kezdődött. Indul a termelés a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen, míg Nyékpuszta mezőn a napokban megkezdődik a második kút fúrása is. Az Energiaügyi Minisztérium a minap ismertette, hogy a Békés vármegyei Nyékpuszta nem hagyományos földgázmező, úgynevezett megkutatása, mezőfejlesztése és kitermelése az MVM-csoport részvételével, vegyesvállalati struktúrában valósul meg. Az első kút fúrása tavaly tavasszal fejeződött be. A Corvinus-projektet 2022 nyarán kiemelt beruházássá nyilvánították.

A minap az is kiderült, hogy Európának hatalmas összegekbe kerül az energiaválság kezelése.

A Világgazdaság is beszámolt arról, miszerint egy belgiumi agytröszt, a Bruegel elemzőinek számításai szerint 29 európai ország összesen 768 milliárd eurót költött arra, hogy megvédje a vállalkozásokat és a háztartásokat a megugró energiaáraktól.

 A legtöbbet Németország fizette, 264,6 milliárd eurót. A második az Egyesült Királyság 103,3 milliárd euróval, majd a sorban Olaszország következik 92,7 milliárd euróval. Franciaország 92,1 milliárd, míg Spanyolország 40,2 milliárd eurót fordított a krízis kezelésére. Az elemzés szerint szerint Magyarországnak 2,7 milliárd euróba került eddig az energiaválság.

Úgy tűnik, hogy mindez nem készteti a brüsszeli vezetést a szankciós politika felülvizsgálatára. Magyarország ennek ellenére – amellett, hogy lépéseket tesz a kiszolgáltatottság mérséklésére – továbbra is prioritásként kezeli a rezsicsökkentés megvédését. Ennek érdekében a kormány megnégyszerezte az energiaár-ingadozás hatásának kivédésére létrehozott rezsivédelmi alapot, amelynek összege 2600 milliárd forint.

Lantos Csaba a minap bejelentette: a lakosság esetében az átlagfogyasztásig egész évben nem emelkedik a gáz, az áram és a távhő rezsicsökkentett ára. 

A kormány megtette a szükséges lépéseket a hazai fogyasztók energiaellátásának biztonságáért, és azért, hogy az árak megfizethetők, kigazdálkodhatók legyenek.

Borítókép: Nemsokára kezdődik a termelés a Sarkad térségében feltárt szénhidrogén-lelőhelyen (Fotó: MTI/Lehoczky Péter)