Lantos Csaba a magyar energiapolitika egyik legfontosabb céljának az ország energiaszuverenitásának megteremtését nevezte.
Az ellátás biztonságának, megfizethetőségének és fenntarthatóságának biztosítása mellett a negyedik kihívás a növekvő energiaigény; Magyarország válasza a válságra a gazdasági növekedés, az iparosítás, ehhez viszont több energiára van szükség – fejtette ki.
A tavaly kialakult „rezsivédett” sávhatár erre az évre is vonatkozik, jelezte az energiaügyi miniszter.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter előadásában hangsúlyozta: meg kell védeni a gazdaságot, hogy a fejlődési pálya töretlen legyen, ebben az egyik legfontosabb szerepe a beruházásoknak van, amelyek az idén elérhetik a húszezermilliárd forintot.
A miniszter felidézte, hogy az orosz–ukrán háború olyan új helyzetet teremtett, amelynek azonnali következménye volt a tavalyi drámai áremelkedés: a nyáron megawattonként 1000 euró fölé is nőtt a villamos energia ára, a földgázé pedig 350 euró fölé ment a lipcsei tőzsdén. Bár ezeken a csúcsokon már túl vagyunk, a jelenlegi árak is négyzser-ötször magasabbak a válság előttinél. Most úgy áll a helyzet, hogy az enyhe időjárásnak, valamint a földgáztárolók feltöltésének köszönhetően ezt a telet már gond nélkül megússzuk.