A 27 uniós országban a bruttó lakosság áramárak 30,72 eurócentet tettek ki januárban kilowattóránként,és 28,66 eurócentet – mutatta ki a finnországi VaasaETT. A társaság a Magyar Energia- és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint az Energie-Contor Austria megbízásából készíti el a felmérését havonta a vizsgálatba bevont országok energiahatóságaitól és elosztótársaságaitól kapott adatok felhasználásával. Az uniós átlagár decemberben még 31,74 eurócent, a 33 fővárosra számolt összeurópai átlag pedig 29,38 volt. Az elemzés a fővárosokra fókuszál, de a helyi szabályozás függvényében a kapott értékek nagyjából azonosak is lehetnek az országos adattal, illetve attól kisebb mértékben el is térhetnek – ismertette a Világgazdaság.
Az egyes országok (pontosabban a fővárosaik) tarifái között így is hatalmas a különbség: az uniós összehasonlításban a legkedvezőbb helyen álló Budapest 9 eurócentes áránál csak a nem uniós Kijevé volt alacsonyabb, 4 eurócent.
Az uniós és az európai átlag a hazainak több mint a háromszorosa, de már az uniós lista negyedik legjobb helyén álló Zágrábban is a budapesti tarifa másfélszeresét számlázzák ki a háztartásoknak, a legdrágábban vásárló rómaiaknak pedig több mint a hétszeresét, kilowattóránként 63,73 eurócentet.
A földgáz bruttó lakossági átlagára 14,34 eurócent volt januárban, a teljes európai átlag pedig 13,61 eurócentet tett ki. Az EU-n belül ismét a budapesti érték volt a legalacsonyabb, kilowattóránként 2,47 eurócent, teljes Európát nézve pedig a kijevi, 2,10.
Az elemzés kiemeli, hogy a 30,30 eurócentes stockholmi egységár a budapestinek a 12-szerese.
A teljes cikk itt érhető el: https://www.vg.hu/energia-vgplus/2023/02/hatradolhetnek-a-magyar-haztartasok-az-europai-rezsiadatokat-latva