A miniszter figyelmeztetett: a beruházásokért folytatott küzdelemben nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a minél nagyobb hozzáadott értéket képviselő projektek élvezzenek elsőbbséget. Nem mindegy, hogy az ellátási láncba melyik ponton kapcsolódnak be a magyar vállalatok, erős itthoni beszállítói kör felépítésére van szükség – tette hozzá. Megjegyezte, hogy a keleti nyitás politikájának az eredményét nem az exportban kell keresni, hanem a beáramló külföldi működőtőkében, az ázsiai befektetők aránya ugyanis jelentősen bővült.
Törekedni kell az ország hídszerepének fenntartására, Magyarországnak jól áll ez a szerep: miközben az autóipar alapvetően német hátterű, az akkumulátorgyártás fő partnerei Keletről érkeznek
– fejtette ki.
Azt is hozzátette, hogy az új gyár megépülésével Magyarország lehet a világon a negyedik legnagyobb akkumulátorgyártó.
A felzárkózáshoz tőkére, munkára és energiára van szükség, amely feltételek közül az utóbbi kettő előteremtése jelenti a nagyobb kihívást – összegezte a tárcavezető az ülésen. Kérdésre válaszolva elmondta: a beruházásoknál egyedi alapon szükséges vizsgálni azt, hogy milyen éghajlati és környezeti vonatkozásai vannak azoknak; a magyarországi előírások ezen a téren az uniósnál szigorúbbak.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!