Folyamatosan közeledik a válság ellenére az uniós fejlettségi szinthez Magyarország az Eurostat nemrég pontosított GDP-adatai alapján. Hazánk jelenleg a huszadik legfejlettebb tagállama az uniónak, a kormánynak azonban ennél nagyra törőbb céljai vannak, ami az elemzők szerint sem kivitelezhetetlen – írta meg a Világgazdaság.
Az energiaválság sem törte meg a magyar gazdaság felzárkózási lendületét, sőt egy helyet javított is tavalyi pozícióján az uniós országok versenyében, ez derült ki az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat adataiból. Magyarország fejlettsége a vásárlőerő-paritáson mért egy főre jutó GDP arányában tavaly 2,5 százalékponttal javult, ezzel elérte az uniós átlag 77,5 százalékát, így a 2021-es 21.-ről a 20. helyre kerültünk a fejlettségi rangsorban.
Hazánk ezzel a közvetlenül Portugália és Románia előtt áll, tehát továbbra is előrébb vagyunk, mint keleti szomszédunk, ennél azonban nagyobb teljesítmény, hogy két olyan dél-európai tagállamot (Görögországot és Portugáliát) is megelőztünk az évek alatt, amelyek a 80-as években csatlakoztak az európai közösséghez. (Az Eurostat időközben adatrevíziót hajhatott végre, emiatt a 76 százalékos magyar szintet lejjebb húzta 75-re, így viszont nem 2021-ben, hanem tavaly sikerült megelőznünk Portugáliát).
Lengyelország előttünk áll egy hellyel, és már ostromolja a nyolcvanszázalékos határt, amire nekünk is van esélyünk. Legalábbis azok alapján, hogy a Világgazdaságnak korábban nyilatkozó elemzők szerint a magyar felzárkózás folyamatos volt az elmúlt évtizedben:
2010-hez képest 11,5 százalékponttal kerültünk közelebb az uniós átlaghoz, ami a visegrádi országok között a második leggyorsabb fejlődés volt, jövőre pedig jó eséllyel mi is megközelíthetjük a nyolcvanszázalékos szintet.
A felzárkózási ütem növelésére mindenképp szükség lesz, ha a kormány valóban komolyan gondolja azt, amiről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara idei évadnyitóján. A tárcavezető célja, hogy 2030-ra hazánk elérje az uniós átlag kilencven százalékát, amellyel reálisan az EU 15. legfejlettebb országa lehetnénk.
Jelenleg Szlovénia és Csehország található ezen a szinten, tehát nem kis teljesítmény lenne a magyar gazdaságtól egy ilyen fejlődési pálya leírása, amihez évente átlagosan legalább százalékpontot kellene hoznunk az uniós átlagon.
Elemzők megerősítették, hogy elérhető a 85-90 százalékos fejlettség az évtized végére.
Ez viszont elképzelhetetlen lesz a régiók és a vidék fejlesztésére nélkül, nem véletlenül került a területfejlesztés a mostani kormányzati ciklus fókuszába. Ugyan egy friss uniós kutatás szerint a magyar NUTS 2 régiók felzárkózása is töretlen, még mindig nagyon nagy a távolság a főváros és a vidéki területi egységek között, amelynek a leküzdése azért is fontos, mivel az ország versenyképességét jelentősen javítaná, ha ez az eltérés mérséklődne.
