A csütörtökön megjelentetett interjú szerint Lantos Csaba úgy véli, hogy Európának nehéz lesz áthidalnia a keleti gázimport kiesését, hiszen az évi 400 milliárd köbméteres fogyasztásból korábban 160 milliárd köbmétert az orosz behozatal fedezett. A fogyasztás ugyan valamelyest mérséklődik, de a miniszter így is jelentősnek véli az ellátást veszélyeztető kockázatokat.
Magyarország helyzetét kedvezőbbnek látja, köszönhetően a szankciók alóli részleges felmentéseknek, de hálózati kapcsolatok fejlesztése is hozzájárult az energiabiztonsághoz.
Nagy kapacitású gázvezeték-összeköttetés például 2010 előtt mindössze két szomszédos állammal volt, ma pedig Szlovéniát kivéve mindegyikkel van, az áramhálózat pedig az összessel kapcsolódik – tette hozzá.
Lantos Csaba szerint
a cseppfolyósított földgáz (LNG) elsősorban a tengeri kikötővel rendelkező államoknak jelenthet megoldást,
de az infrastruktúrája ma még Európa-szerte hiányos. Magyarország számára a Moszkvával kötött hosszú távú gázvásárlási szerződés az „energiaellátás biztonságának záloga”, az orosz fél a vállalásait mindig betartotta – fogalmazott. A tárcavezető úgy látja, hogy
a gáz ára talán nem fog olyan mértékben kilengeni, mint tavaly, de nyárra a jelenleginél magasabb lehet.
Belföldön továbbra is marad az eddigi kedvezmény, a fogyasztóknak csökkentett árat kell fizetniük az átlagfogyasztásig – közölte.
Az áramtermelésben a miniszer szerint különösen
nagy jövője lehet a napelemes kapacitásoknak, 2030-ra a tervezett 6 gigawatt helyett a 10-12 gigawatt beépített kapacitást is elérhetik.