Még az LMP is egyetért, hogy Magyarország energiaellátása rövid távon biztonságban van

Steiner Attila és Kanász-Nagy Máté vitázott arról, hogy a háború árnyékában biztonságban van-e Magyarország.

Steiner Attila államtitkár, Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese, moderál Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Biztonságban van-e Magyarország energiaellátása? – erről vitázott az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány OecoRing című szerdai rendezvényén Steiner Attila energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkár, valamint Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese.

A vitapartnerek egyetértettek abban, hogy az 1989 előtti időszakból örökölt viszonyok sok mindent meghatároznak az energetika terén. Hazánk 2009-ig csak Oroszországtól vásárolt energiahordozókat, azóta viszont Szlovénia kivételével valamennyi szomszédos ország felé kiépítettünk földgáz-interkonnektorokat, továbbá a gáztárolóinkat is fejlesztettük. Annak megítélésében, hogy ezek az intézkedések mennyire csökkentették hazánk energiafüggőségét, már nem volt egységes a két fél.

Steiner Attila szerint az energiaellátási rendszereink rövid és középtávú átalakítása nem reális, csak hosszú távon valósítható meg hatalmas anyagi ráfordítással, az energiabiztonság ugyanakkor így is elérhető.

Kanász-Nagy Máté ezzel szemben úgy vélte, hogy a kormány iparpolitikája – elsősorban az akkumulátorgyárak kiemelt fontossága – miatt a jelenlegi függőségeink nem csökkenni, hanem növekedni fognak.

Hogyan tovább, megújulók?

A két fél között alapvető nézeteltérés mutatkozott a megújuló energiaforrások vonatkozásában is. Steiner Attila kiemelte, hogy üdvözlendő, ha a hazai termelésű villamos energia aránya az energiamixben nő, mivel így kevesebb földgázt és kőolajat kell importálnunk. A fő kérdés így az, miként állítjuk elő a villamos energiát, és e vonatkozásban a megújuló energiaforrások terén előreléptünk az elmúlt években. Kanász-Nagy Máté szerint ugyanakkor globális szinten a megújuló energiaforrások nem kiváltják, hanem kiegészítik a fosszilis energiahordozókat, az alapvető problémát pedig a folyamatos növekedést hajszoló kapitalista gazdasági rendszer jelenti, amely egyre több energiafelhasználással jár, ez azonban fenntarthatatlan.

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

A megújuló energiatermelés érdekében tett intézkedésekről szólva Kanász-Nagy Máté felrótta a kormánynak a nagyberuházások kizárólagos finanszírozását, valamint bizonyos megújuló energiaforrások (szélenergia és geotermikus energia) mellőzését. 

Steiner Attila ezzel szemben hangsúlyozta a hazai napenergia- és elektromoshálózat-fejlesztés terén elért eredményeket és tervbe vett fejlesztéseket, amelyek egyaránt szolgálják az ipari és egyéb jellegű energiaigények kiszolgálását.

Az orosz függőség

A felek energiapolitikai elképzelései közötti fundamentális különbségeket tükrözték az orosz energiafüggőség csökkentésének mértékéről szóló, a közönségtől érkezett kérdésre adott válaszaik is. 

Steiner Attila meglátása szerint az előnytelen földrajzi és egyéb tényezők ellenére az orosz–ukrán háború kitörése óta sikerült lépéseket tennünk a függőség csökkentése érdekében.

Kanász-Nagy Máté úgy vélte, a kérdést nem elsősorban ellátásbiztonsági szempontból kell megközelíteni, hanem a szénhidrogénektől való függetlenedésnek kellene prioritást élveznie. A frakcióvezető-helyettes kifejtette, hogy a folyamatos növekedésen alapuló globális gazdasági modell nem kompatibilis a Föld eltartóképességével, ezért csökkentenünk kell az energiafelhasználásunkat, a magyar kormány azonban – összhangban a globális trenddel – nem erre törekszik. Mint elmondta, az LMP szerint új gazdasági modellt kell kidolgozni, aminek részeként a gazdagok többletteher-viselése hozzájárulna a gazdasági recesszió elkerüléséhez.

Az atomenergia kérdése

A vitapartnerek az újabb közönségkérdésben felvetett atomenergiát is merőben eltérően ítélték meg. 

Kanász-Nagy Máté szerint a nukleáris energia több okból elfogadhatatlan: túl drága; kérdéses, mennyire biztonságos; az elhasznált fűtőanyagok elhelyezése etikailag aggályos.

Steiner Attila ellenben úgy vélte, biztonságos energiaforrásról van szó, aminek fontosságát a mostani energiaválság is megmutatta, és amelyre – csakúgy, mint a megújulókra – szükség van az energiamixben. Paks 2-höz már megvannak bizonyos európai uniós engedélyek, de nem lehet kizárni, hogy újabb uniós szankciók akadályt jelenthetnek a jövőben a projekt megvalósulását illetően.

Zárásként a beszélgetés témaadó kérdését kellett megválaszolniuk a feleknek: biztonságban van-e Magyarország energiaellátása? Steiner Attila felsorolta, szerinte miért igen a válasz: a földgázellátásunk zavartalan, a betárolást elkezdtük; a kőolajtárolók gyakorlatilag tele vannak; a villamos energiát illetően pedig jól működnek az erőműveink, és vannak összeköttetéseink a szomszédos országokkal. Kanász-Nagy Máté szerint a válasz rövid távon igen, ám ha a kormány iparpolitikáját nézzük, kérdéses, hogy lesz-e elegendő és tiszta energiánk; ha pedig a globális képet vesszük, akkor a szénhidrogénektől való változatlan függőség miatt mind Magyarország, mind Európa, mind pedig a világ nagy bajban van.

Borítókép: Steiner Attila államtitkár, Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese, moderál Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója. (Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)