Csodarecept nincs, de Magyarország stabil gazdasággal néz szembe a válsággal

Válságálló-e a magyar gazdaság? – elemezték az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai vitáján.

Beke Károly (Portfolio) és Pásztor Szabolcs (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) vitája, moderátor Bendarzsevszkij Anton. Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Válságálló-e a magyar gazdaság? – ez volt az alapkérdése annak a szerdai szakmai vitának, ahol a „ringben” Beke Károly, a Portfolio elemzője, valamint Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője ütköztették nézeteiket. Az már egy gyors „közvélemény-kutatásból” kiderült, hogy abban a közönség soraiban is mindenki egyetért; Magyarország sokkal stabilabb gazdasági helyzetben van most, mint a 2008-as gazdasági krízis idején. Ezzel kapcsolatban Beke Károly is leszögezte, hogy a magyar gazdaság egyértelműen stabil, ami szerinte annak is köszönhető, hogy megszűnt a devizahitelezés, egészségesebb irányba mozdult el az állampapírpiac, illetve kétségtelenül kedvező volt a nemzetközi környezet is. 

Pásztor Szabolcs szerint sem férhet hozzá kétség, hogy most sokkal jobb állapotban van a magyar gazdaság, mint tizenöt éve. 

Hozzátette még, hogy ehhez a növekedéshez fiskális fegyelem is kellett, ahogy most is látható például, hogy a magyar kormány nem engedi el a költségvetési hiányt vagy az államadósságot.

Létezik a tökéletes recept?

De most egyáltalán válság van-e, és létezik-e bevált receptje, hogyan kell kezelni egy válságot? – szegezték a kérdéseket a szakértőknek. Abban mindketten egyetértettek, hogy megéltünk egy Covid-válságot, jelenleg egyfajta energetikai válságot tapasztalunk, sőt Beke Károly hozzátette, hogy akár geopolitikai válságról is lehet beszélni. 

A közgazdaságtan viszont nem úgy működik, mint a természettudományok. Nincs egyetlen bevált recept, ami mindenre megoldást jelent. Ettől függetlenül kulcsfontosságú tanulni a múltból, azonosítani a rossz módszereket 

– magyarázta Pásztor Szabolcs.

Beke Károly szintén arra mutatott rá, hogy nincs két egyforma válság, nagyon nehéz az egyes helyzeteket összehasonlítani, így természetesen egyetlen recept sem létezik kezelésükre.

Nem lesznek tömeges elbocsátások

A meghívott szakértők közt alapvetően abban sem volt nézeteltérés, hogy a nemzetközi válsághelyzet ellenére a magyar munkaerő is stabil, és az is marad. 

Nem számítok tömeges elbocsátásokra. Elképzelhető, hogy a korábbi munkaerőhiány enyhülhet 

– latolgatta a következményeket Beke Károly, de hozzátette, hogy ez alapvetően globálisan is így van. Pásztor Szabolcs viszont emlékeztette, hogy a négy százalék körüli magyar munkanélküliségi ráta még nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő.

Leselkedő fenyegetésként mégis mindketten a kiszámíthatatlan energiaárakat nevezték meg. 

A Portfolio elemzője rámutatott, hogy úgy tűnik, az energiapiac kezd helyreállni, a vállalatokon enyhült a nyomás, kérdés azonban, mit hoz a jövő? A kockázati tényezők között említette még a forintárfolyamot – amelyet a Jegybanknak sikerült stabilizálni. Pásztor Szabolcs az energiaárak esetleges emelkedése kapcsán még annak veszélyére hívta fel a figyelmet, hogy az beszűkítheti a keresletet, illetve felhajthatja a nyersanyagárakat.

Hogy ilyen gazdasági környezetben mennyire fontosak a családtámogató intézkedések, abban nem volt teljes az egység. A közönség körében végzett felmérés is némi megosztottságot mutatott, és a szakértők is valamelyest eltérően értékelték a prioritásokat. Beke Károly úgy vélte, természetesen nagyon fontos a családvédelem, és az elmúlt években nagyon fontos, pozitív kormányzati intézkedések is történtek, de válsághelyzetben nem biztos, hogy ez a legfontosabb prioritás. Pásztor Szabolcs viszont arra is emlékeztetett, hogy a család és a háztartás minden gazdaság „alapsejtje”, amelyek támogatása nélkül a munkaerőpiac és a fogyasztás sem fenntartható.

Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány

Ki lesz a gyenge láncszem?

A szakértők abban tehát egyetértettek, hogy a magyar gazdaság válságálló, de vajon mit gondoltak a többi európai ország helyzetéről, hogy ki a leginkább sérülékeny? Beke Károly úgy vélte, hogy erre most nagyon nehéz választ adni, ahogyan például 2008-ban sem lehetett megjósolni, hogy Görögország lesz az egyik „leggyengébb láncszem”. Úgy vélte, Európa eddig jól vizsgázott az energiaválságban, tavaly év elején még senki nem gondolta, hogy ilyen gyorsan sikerül függetlenedni az orosz energiahordozóktól. Szerinte ebben a tekintetben még akár Magyarországnak is lehet aggódnivalója.

Az Oeconomus elemzője viszont arra mutatott rá, hogy a függetlenedés sokszor csak papíron történt meg, és „kerülő úton” továbbra is orosz nyersanyagokat importálnak, illetve emlékeztetett az eltérő sajátosságokra és földrajzi helyzetre is.

A kérdésre visszatérve úgy vélte, az olyan nagy adósságot görgető déli államok, mint Görögország, Olaszország vagy Portugália bizonyára sérülékenyek maradnak.

Végezetül a szakértők kicsit a kristálygömbjükbe is belenéztek, és arra keresték a választ, vajon Magyarország elkerülheti-e a nagyobb gazdasági megrázkódtatást? Beke Károly nem kívánt jóslásokba bocsátkozni, mert mint rámutatott, túlságosan sok külső, kiszámíthatatlan tényezőtől függ a válasz. Pásztor Szabolcs arra figyelmeztetett, könnyen elképzelhető, hogy még több kihívással kell majd megküzdeni. – Bizakodásra adhat okot, hogy Magyarország erősen, felkészülten nézett szembe akár a Covid, akár a háború okozta válsággal. Folyamatosan figyelik a külső környezet rezdüléseit, és alkalmazkodnak hozzá. Így én azt hiszem, elkerülhető lesz a nagyobb megrázkódtatás – zárta szavait.

Borítókép: Beke Károly (Portfolio) és Pásztor Szabolcs (Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) vitája, moderátor Bendarzsevszkij Anton. (Fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány)